T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1997. febru�r |
- |
A nemr�gi m�ltban, az emberek �gy �rtelmezt�k a k�r�l�tt�k l�v� vil�got, hogy az t�megb�l �s energi�b�l �ll, �s amit nem tudtak a kez�kkel megfogni, az mind energia volt. Csak az elm�lt sz�zadban lett sz�lesk�r�en elfogadott az az elk�pzel�s, hogy mind az anyag, mind az energia egys�gnyi r�szecsk�kb�l �ll. Csak az energia igen apr�, gyorsan mozg� anyag. Az igaz�n apr� anyagot egyre ink�bb azonos�tj�k, legal�bbis elm�letben, mivel ez t�l kicsi ahhoz, hogy k�zvetlen�l �szlelhet� legyen. A dolgok nyitja, az emberek sz�m�ra - akik igyekeznek meg�rteni a k�r�l�tt�k l�v� vil�got - a kicsiny r�szecsk�k magatart�s�ban rejlik, k�l�nb�z� k�r�lm�nyek k�z�tt. A f�nyt nem egy egyed�li r�szecske alkotja, hanem r�szecsk�k tucatjai, ily m�don indokolva a nagy r�sz�t annak, amit az emberek a f�ny furcsa viselked�s�nek titul�lnak.
A sziv�rv�nyt a k�l�nb�z� r�szecsk�k okozz�k, melyek az�rt felel�sek, amit az emberek sz�nnek neveznek, mivel egy t�rgy sz�n�t az hat�rozza meg, hogy melyik r�szecske van t�lnyom�an jelen a szembe �rkez� r�szecske�radatban. A f�ny diffrakci�ja a v�zt�l terhes leveg�ben, mely egy z�port k�vet, egy olyat eredm�nyez, amit az emberek sziv�rv�nynak neveznek, ahol a szem a sziv�rv�ny egyik v�g�t�l a m�sikig terjed� diffrakci�s sz�g szerint kiv�logatott f�ny r�szecsk�ket �rz�kel.
A sarki f�nyeket, a hull�mz� vitorl�k sz�nes f�nypar�d�it az �szaki �s d�li �gboltokon, a k�l�nb�z� r�szecsk�knek a F�ld gravit�ci�s vonz�s�ra val� �rz�kenys�ge okozza. Ezek a f�nyj�t�kok ott l�that�ak az emberek sz�m�ra, ahol a nap vak�t� f�nye nem harsogja t�l �ket, mivel a szem a f�ny�z�nnek a t�lnyom� erej� r�szecske-term�szet�t regisztr�lja, kiselejtezve jelent�ktelenebb r�szecsk�ket, melyek jelen lehetnek, megannyi zajk�nt.
A pomp�s naplement�ket �s pirkadatokat az emberek �gy t�telezt�k fel, hogy a leveg�ben lebeg� por okozza, amikor term�szetesen azok a por-r�szecsk�k napk�zben is jelen vannak, m�gsem okoznak eff�le sz�nvari�ci�kat. Az emberi szem a napkelte �s a napnyugta halov�ny f�ny�ben olyan saj�tos r�szecsk�kb�l �ll� t�lnyom� f�ny�z�nt fog fel, amelyek jobban hajlamosak a F�ld gravit�ci�s vonz�sa fel� hajlani, mint m�s r�szecsk�k. �gy egy naplemente vagy egy hajnal �ppen azon a ponton a legnagyszer�bb, amely m�r vagy m�g a napf�ny teljes erej� ragyog�sa ut�ni vagy el�tti, amikor a r�szecske �raml�s er�s, de nem keveredik �ssze konkur�l� f�ny r�szecsk�kkel a t�lharsog�s pontj�ig.