T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2002. november |
- |
Sok r�sz�n a vil�gnak, az �trend arra korl�toz�dik, amit a k�z�ss�g el� tud �ll�tani mag�nak, vagy meg tud fogni, vagy meg tud �lni az erd�kben vagy a mez�k�n. Lehetnek bogy�k ny�ron, de t�len nem; friss z�lds�gek ny�ron, a szezonjukban, viszont csak sz�r�tott gy�kerek t�len, l�nyeg�ben megaszalva tart�s�t�sk�nt. H�s csak alkalmank�nt �rkezhet, egy sikeres vad�szat ut�n, �s �nnepl�sre lehet ok. Ahol a k�z�ss�g k�zel van a hal�szathoz, foly�khoz, tavakhoz vagy esetleg a tengerparthoz, ott egy biztos hal-�trendre lehet sz�m�tani valamik�pp. A modern ember a szupermarkethez szokva nevelkedett, ahol a vil�g minden t�j�r�l �rkez� friss term�kek b�s�ge �ll rendelkez�sre. Ha �ppen nem frissek, akkor is sz�m�that m�lyh�t�tt �lelmiszerek sz�les v�laszt�k�ra, vagy sz�r�tottakra, hogy �gy az �trendje �vszakok n�lk�li �s arasszal �t�ri a vil�got. Beleunva abba, hogy csup�n elt�r�lje az �vszakokat, a modern ember k�l�nb�z� kult�r�kb�l sz�rmaz� receptekkel k�s�rletezik - mexik�i, k�nai, olasz, indiai. Mit fog ez a modern ember tal�lni enni, az eltol�d�s ut�n, amikor a szupermarketeket kifosztj�k, �s nem lesznek �tban �j eloszt�sok? Mi ezt n�pess�gt�pus szerint fogjuk megk�zel�teni, mivel az eredm�nyek k�l�nb�znek:
A nagyv�rosokban �l�ket - akiknek m�g soha nem volt tapasztalata kert�szked�ssel, p�sztorkod�ssal, vagy hal�szattal a vadonban, amihez �gyess�g kell - fogja �rni a legdurv�bb megr�zk�dtat�s. El�sz�r, el lesznek szigetelve a nagyv�rosaikban a k�r�l�tt�k l�v� romokkal, hogy �gy nem tudnak k�nnyen kiutazni vid�kre. M�sodszor, az �tel ki fog fogyni a nagyv�rosokban, hogy �gy az �hez� t�l�l�k maguk k�r� n�znek, �s m�g egym�sra is, �hesen. A legt�bben �hezni fognak, egyre gyeng�bb� �s betegebb� v�lva, am�g a hal�l utol nem �ri �ket. Azok, akik beadj�k a derekukat a kannibaliz�l�s s�rget�s�nek, szint�n hamar meghalnak, egyszer�en az�rt, mert a t�pl�l�kforr�s ki fog fogyni. �gy, az �lelem termeszt�se a nagyv�rosokban nem val�s perspekt�va, mivel ilyen tev�kenys�g nem fog l�tezni.
A k�lv�rosokban �l�k, akik k�r�l f�ld van, �s tal�n a vid�khez is kapcsol�dnak, el�sz�r ki fogj�k mer�teni a szem�lyes tartal�kaikat, a helyi �lelmiszer�zleteket, majd pedig elkezdik bebarangolni a vid�ket. A csal�di �llatk�kat meg�lik �s megs�tik, a megannyira leadni k�v�nt zs�r pedig fel lesz haszn�lva egyszer�en arra, hogy �letben tartsa a testet t�bb h�napig. Legv�g�l, a peremv�rosi csal�doknak meg kell tanulniuk takarm�nyozni, felbor�tani a tusk�kat az erd�ben, hogy l�rv�kat �s f�rgeket keressenek, �s megpr�b�lni hal�szni patakokban �s foly�kban. El-elkapni kis eml�s�ket - mint amilyenek a patk�nyok, melyek megesznek szinte ak�rmit - egy olyan t�pl�l�kforr�s is lesz, amit a gyerekek is meg tudnak fogni, legv�gs� elkeseredetts�g�kben, �s ak�r m�g nyersen is megehetik, ha a sz�l�k eltompultak az �r�letben. A f�ldigiliszt�k tudnak tr�gyal�n �lni, �s rothad� anyagokon, de ez nem egy nagy volumen� termel�s, �gy nem szabadna arra sz�m�tani, hogy egy k�z�ss�get fenn lehet majd tartani a saj�t szennyviz�b�l. Teh�t, a t�l�l�s a k�lv�rosokban, vagy az �lelemtermel�s, egy takarm�nyoz�si gyakorlatt� lesz az arra k�pesek r�sz�r�l.
A vid�ken �l�k, akik gazd�lkodnak, vagy j�ratosak a kert�szeti vagy vad�sz-praktik�kban, egy m�sfajta taktik�t fognak venni m�r kezdett�l. A kor�bbi marh�s paraszt hamarosan azt veszi majd �szre, hogy a marh�i sov�nyodnak, t�molyognak az �hs�gt�l, �s megeszi a j�sz�got, hogy ritk�tsa �ket. Ez�rt, a gazd�k a k�rny�ken v�g�l arra a k�vetkeztet�sre jutnak, hogy bizonyos �llatok hasznosabbnak bizonyulnak m�sokn�l, az �jid�ben. A csirk�k bogarakat esznek, felkutatj�k maguknak, �s hazaj�nnek a toj�saikat megtojni, ha egy biztons�gos �s priv�t sz�ll�st kapnak. A kacs�k ugyancsak megesznek b�rmit, ami tavakban vagy tavak k�r�l n� - melyekb�l sok lesz a szemerk�l�sben -, �s nincs sz�ks�g�k sz�raz helyre, hogy el�ljenek. Kecsk�ket - amik ak�rmit megesznek - �s diszn�kat - amik felt�rj�k a f�ldet b�rmi�rt, ami ehet� lehet - korl�tozottan ugyancsak lehet tartani, ha k�rnyez� vid�k el k�pes �ket tartani. N�mi veget�ci� �t fogja mag�t k�zdeni, gyomok, amelyek sz�v�sak, �s olyan n�v�nyek, amelyek f�lhom�lyban vagy gyenge f�nyben egy�bk�nt is n�nek. Ha a csoport nem v�gzett kutat�sokat vagy nem sz�m�tott el�re ezekre a k�r�lm�nyekre, �s gyenge f�ny� kertekhez val� magok vagy pal�nt�k n�lk�l lesz, akkor gyomokon fog r�g�dni, egy alternat�vak�nt a l�rv�k vagy b�rmi mell�, amit el tudnak fogni �s meg tudnak s�tni egy kis esti t�z mellett. A gazd�k term�szet�kb�l ad�d�an lelem�nyesek, l�v�n, hogy a l�tra als�bb fokain �llnak valamennyi civiliz�ltnak mondott kult�r�ban, �s alkalmazkodni fognak. Ha egy adott gyom jobban n�, �s ehet�nek bizonyul, a paraszt meg fogja m�velni ezt, termeszti, v�di a vad�llatokt�l �s eladja. �gy, az �lelem termeszt�se vid�ken lehets�ges, a ter�let gazd�inak alkalmazkod�k�pess�ge f�ggv�ny�ben.
A tengerparti t�l�l�knek adott lesz a lehet�s�g, hogy az �ce�nokb�l sz�reteljenek. A halak virulni fognak az �ce�nokban, �gy tengerpartok t�l�l� k�z�ss�geinek erre tan�csos t�maszkodniuk els�dleges forr�sk�nt. Ezek a k�z�ss�gek megunhatj�k a halat, �gy a v�ltozatoss�g kedv��rt alga-receptekkel k�s�rleteznek, �s az orsz�g belsej�be mennek, hogy kereskedjenek m�s k�z�ss�gekkel, akik nagyra �rt�kelik majd a sz�r�tott vagy tart�s�tott halat. Belter�leteken, a halak a honos tavakban �s foly�kban is fennmaradnak, �m nem nagyobb sz�mban, mint amit a k�rnyezet fenn tud tartani. Mit esznek ezek a halak? Alg�t, r�ce-f�vet (?), bogarakat, melyek az iszapon �lnek a vizekben. Mindez al�rendeltje valamelyest a napf�nynek, mivel az alapot a vizek veget�ci�ja jelenti. Teh�t, honos halak voltak�pp el�fordulhatnak lecs�kkent sz�mban bor�s ter�leteken, �s jutalomnak tekinthet�k, ha kifogj�k �ket. Azoknak a gazd�knak, akik a v�zikult�ra fel� fordulnak - ahol is n�v�nyek termeszthet�k emberi szennyv�zen, majd pedig megetethet�k a halakkal vagy a j�sz�gokkal -, ez egy meg�jul� forr�snak fog bizonyulni, amely egy t�bbletet jelent az �lelemforr�sokra n�zve. Itt megint csak a f�ny a kulcs, mivel ahhoz, hogy a szennyv�zb�l t�pl�l�k legyen, n�v�nyekre van sz�ks�g, melyeknek sz�ks�g�k van legal�bb valamennyi f�nyre.