Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2002. november |
- |
Az eltolódás emberi betegségekre gyakorolt hatása nem lesz kívül a ma, külországi vidékekre való utazások vagy más éghajlatra vándorlások során tapasztalton. Az intés, hogy ne igyunk a helyi vízből, vagy ne együnk a helyi gyümölcsökből anélkül, hogy jól megmosnánk őket, egy példa erre. Az emberi immunrendszer alkalmazkodik, antitesteket termelve új bacilusok ellen, így a betegség egy átmeneti - bár kellemetlen - szituáció. Az eltolódás a baktériumokat - csakúgy, mint az állatokat, embereket és növényeket is - vándorlásra fogja késztetni az eltolódás után, és ez a szituáció már az eltolódáshoz vezető években elkezdődött. Így, még ha valaki a szülőföldjén marad is, új mikrobák fognak megérkezni, hívatlanul. A kavargó magnak, melynek aktivitása fokozódik az eltolódáshoz vezető évek során, kis hatása van az állati és emberi életre, az albínók - mint a Fehér Bölény - számának növekedése ellenére is. A mag, végtére is, szüntelenül kavarog, normál körülmények között is, így ebben semmi új nincs. Az eltolódást túlélők több betegséget fedeznek majd fel a következők végett:
Minden esetben, a válasz a pozitív kilátás megőrzése, mivel ez emeli fel az immunrendszert; egy vitaminokban és ásványi anyagokban kiegyensúlyozott étrend fogyasztása még akkor is, ha magas kalóriájú étrend nem lehetséges; testmozgás a közösségben lévők egésze életének jobbá tételére irányuló cselekvés formájában, úgymint fellépés a problémákkal szemben és gondoskodás másokról a közhangulat feldobása érdekében, átfogóan értve; és időt hagyva a testnek új kórokozókhoz való alkalmazkodáshoz antitestek kifejlesztése révén: egy olyan folyamat, amely gyakorta megköveteli a testtől, hogy egy darabig beteg legyen, de a láz és a gyengeség normális részei a folyamatnak. Idejében, elmúlnak ezek, így átmenetiként kell tekinteni rájuk.