Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1997. május |
- |
Mindjárt a felfedezése után, nagy területű, viszonylag lakatlan és erőforrásokban gazdag földrészként, Észak-, Dél- és Közép-Amerika az éhes bevándorlók célpontjává vált. Mindkét partján messzi óceánokkal védetten a felfedezéstől, korábban Amerika az indiánok földjeként maradt meg, csupán egy-egy időnkénti csellengő, más földrészekről érkező hajóval. Eltérően a nyereségvágyó normáktól, amelyek az európai társadalom alapját alkották, az amerikai indiánok nem fosztották ki a földet és annak nyersanyagforrásait, hanem nagy harmóniában éltek a természettel, és önmagukat a a természet vendégeiként tekintették, mintsem annak birtokosaiként. Ezért, az európaiaknak, Amerika beveendő földet és forrásokat jelentett. A láz megkezdődött, és meg nem állt, és az Amerikába, a lehetőségek földjére történő kivándorlás általános elképzelése világszerte elterjedt, hogy így minden országnak meglegyen Amerikáról ez a benyomása: menj ki és gazdagodj meg!
A bevándorlókra elsősorban a kezdeményezőkészségük a jellemző, hogy aktivisták legyenek inkább, mint pacifisták. A szülőföldjükön, mindannyian tapasztaltak élelemhiányt és elnyomást, de nem mindegyikük fogta magát és hagyta ott az otthonát, barátait, családját és a megszokott életét! A kezdeti időkben, amikor a nagy olvasztótégely formálódott, sok bevándorló nem számíthatott arra, hogy valaha is újralátja a családját és barátait, vagy hogy akár hall felőlük a ritka levelek útján, amelyek megtennék a távolságot anélkül, hogy elvesznének vagy megsemmisülnének. Ezért a korai bevándorlók nemcsak aktivisták voltak, hanem merészek is, és önálló működésre képesek. Amerika a bevándorlók genetikai alkata végett lett a magát a más nemzetek ügyeibe bevonó nemzet. A kezdeti láz végett a gazdagság felé, a legtöbb amerikai hozzáállása az, hogy semmi sem lehetetlen, legfeljebb cselekvést kíván.
A különbségek, mint inkább az összhang, uralkodnak Amerikában, a származásoknak és kultúráknak az amerikai nagyvárosokban való kiterjedt keveredése következtében. A legtöbb kulturális keveredés lobbanékony konfrontációkat idéz elő, vagy ötletek szinergiáját, vagy mindkettőt. Az arabok és izraeliek esetén, lobbanékony konfrontációkat. A kulturális és faji keveredés esetében Amerikában - mindkét eredmény létrejött. Amerika az erőszak földje, az erőszakos bűntényekben statisztikailag az egyik legnagyobb arányt mutatva. Amerika megőrzi a nemzetek közötti vezető szerepét, ahonnan a szabadalmak elsöprő többsége származik, nagy részben a bevándorlók hozzáállása folytán, akik genetikai természetüknél fogva felfedezők és állandók, de a kulturális összetétel szintén serkenti az új ötletek toleranciáját. Így a nagy olvasztótégely egy olyan eredményt segített elő, amire kevesen számítottak, egy szinergiát, amely természeténél fogva vezető az ötletekben és bajnok a demokratikus szabályokban. Az emberiség számára, az olvasztótégely sikernek bizonyult.