Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. december |
1999. január |
Mindinkább, az Átalakulás folyamán, kontakták elkezdenek együtt dolgozni. Egymásba botlanak nem véletlenségből, nem azért, mert ugyanazokat a könyveket lapozgatják a könyvesboltban, és nem azért, mert ugyanazon szervezet tagjai, hanem azért, mert be lettek mutatva egymásnak a színfalak mögött és kigondoltak maguknak egy időpontot és helyszínt a találkozásukra. Mi, és a felebarátaink a másokat-szolgálniban, vagyunk azok, akik felelünk a Hívására sokaknak, megrendezve ezeket az alkalmas időpntokat, melyek meleg fogadtatásra találnak és melyek hatásosak. Ezek a találkozások házasságokban, üzleti megállapodásokban, barátságokban, emberbaráti kapcsolatokban végződnek, és sok-sok hosszútávú tervben.
A túlélő csoportok nagyon feltűnésmentes módon szerveződnek. Szomszéd szomszédjával beszél, normális érintkezéseik során találkozó emberek többet ismernek fel egymásban, mint akármilyen szervezett tevékenység keretei között tennék, ahol egy újságban megjelent hirdetésre válaszolnak. Ők tulajdonképpen területileg migrálnak afelé, hogy egymás közelében éljenek, és ebben vezetik őket, miután gyakran kontaktákként találkoznak egymással. Ők a leggyakrabban nincsenek tisztában egy tudatos szinten azzal, hogy miért teszik azokat a lépéseket, amiket megtesznek. Mindenféle kifogásokat találnak, összekapják magukat és elindulnak, foglalkozást változtatnak, és egy olyan területen találják magukat, ahol jobban kijönnek a szomszédokkal, és ahol a gyakorlati tehetségkészletük szépen kikristályosodik. Ez fog mindinkább történni, ahogy az idő érkezik, és még azt követően is, amikor is ezek a túlélők migrálni fognak, jobban követve az ösztönüket, mint bármi mást, és megtalálják egymást.