ZetaTalk: Einstein

Amikor Einstein kifejtette els�dleges relativit�selm�let, az E=m*c a n�gyzetent, akkor � nem sz�m�tott arra, hogy ebb�l b�rmif�le gyakorlati haszna sz�rmazhat majd az embernek, sem arra, hogy ez seg�tene majd megmagyar�zni az �tlagembernek, hogy a vil�ga mi�rt �gy m�k�dik, ahogyan m�k�dik. � az elm�leteit az emberis�gnek nem az �ltal�nos elfogad�s el��rzet�vel adta, ennek k�vetkezt�ben. Ezek egyszer�en nem alkalmazhat�k arra a vil�gra, amelyben az ember benne �l, napr�l napra. Einstein elm�leteit m�g mindig pont annak tekintik, elm�letnek, ma, az emberek, �s azok k�z�l oly kev�s az, amelyik kipr�b�lhat� lenne, az eredm�nyek pedig m�g ma is vitathat�k. Einstein, az er�fesz�t�seivel, a horizontra ir�ny�totta az ember figyelm�t, k�rve �t, hogy emelje fel szemeit, �s gondolkodjon tiszta fejjel, �jra �s �jra. �gy, az elm�leteinek gyakorlati alkalmaz�sa a mindennapos dolgokban, amelyek m�g a tud�sokat is �rintik az � laborjaikban, egyszer�en nem lehets�ges.

Einstein t�bb volt, mint g�niusz, emellett � egy nagyon elt�k�lt k�ldet�sen is volt, egy csillaggyermekk�nt inkarn�lva egy fejlett entit�s �ltal egy magasabb denzit�sb�l. A k�ldet�se soha nem val�sult meg, de m�g csak el sem kezd�d�tt, mivel az annak t�mogat�s�hoz sz�ks�ges peremfelt�telek, amit neki el kellett volna ind�tania, soha nem voltak megfelel�en jelen. Ez egy gyakori kimenetele az irgalmas k�ldet�seknek 3. denzit�s� vil�gokban, mellyel az Einstein entit�s kor�bban tal�lkozott m�r, �s nem vesztegette az idej�t b�slakod�ssal. Einstein fel lett k�sz�tve a k�ldet�s�re a sz�let�si hely�vel: agy, oktat�s, �s a csal�d meleg t�mogat�sa - a tipikus zsid� b�lcs�. Ez nem volt egy hi�nyz� param�ter. Einstein a radik�lis pozit�r�i�rt szerzett mag�nak h�rnevet, melyek zavar�ak voltak logik�jukban. Tisztelt�k �t �s f�ltek t�le a k�nyelmes �s r�gi magyar�zatokhoz ragaszkod� ellenfelei, �s mindenk�ppen j� poz�ci�ban volt ahhoz, hogy �j koncepci�kat terjesszen el. Ez sem volt egy hi�nyz� param�ter.

Ami hi�nyzott, az az oktat�s�gyi vezet�s k�szs�ge volt, hogy adopt�ljon, nem pedig kig�nyoljon, bizonyos koncepci�kat, melyek prezent�l�s�ra � lett felk�sz�tve. Ezek a koncepci�k az atom szeletel�s�r�l - nem pedig has�t�s�r�l - sz�ltak, ami val�s�gos alk�mi�v� form�lta volna �t azokat a kezelhetetlen energiaforr�si probl�m�kat, amikkel az emberis�g ma n�z szembe. A maghas�t�s volt az atombomba m�g�tti koncepci�, egy elszabadult folyamat ir�ny�thatatlan h�t �s expanzi�t - egy robban�st - eredm�nyezve. A szeletel�s nem m�s, mint a hideg fisszi�, mely megfelel� know-how-val alap elemeket az �sszetev�ikre k�pes alak�tani, a marad�kot pedig egy k�s�bbi ponton lehet hasznos�tani. A szeletel�s szint�n a korrekt met�dusa a radioaktivit�s hat�stalan�t�s�nak, ahol a folyamatot meg�ll�tj�k a szeletel�s ut�n, �tugorva az �jrah�zas�t�st. Einstein tudta, hogy a blok�dja ezeknek a koncepci�knak messze kiny�lt az akad�mi�r�l (v. egyetemi/tudom�nyos k�r�kb�l/vil�gb�l), mivel az energiakartellek egyikei a leghatalmasabbaknak. A vagyonos kartelleket vesz�lyeztet� koncepci�k seg�ts�g�l h�vnak korm�nyzati-, csak�gy, mint ipari v�laszl�p�seket. A megveszteget�s vagy a megfenyeget�s mindig jelen van, �s sokf�le form�t felvesz.

Egy meg nem sz�letett vagy el nem terjesztett �tlett�l rosszabb az ellenzett �tlet, mivel az ellenszeg�l�s nem csak egyszer�en tagad, hanem fel�p�t �s hirdet egy alternat�v te�ri�t, amit azt�n le kell gy�zni. Jobb szabadon hagyni a p�ly�t a gyereknek a t�preng�sre, mert megjelenhet a k�vetkez� Einstein, ahogy meg is jelent. Ez�ttal az �tvonal nem az akad�mia �s vit�k nemzetk�zi sz�nter�n volt. Ez�ttal a tehets�g hordoz�ja egy cs�ndes ember, szint�n zsid� sz�rmaz�ssal, egy egyszer� v�zvezet�k-szerel� �s mag�ban-tanul� zseni, aki sz�pen hozta a k�v�nt eredm�nyt. Mivel nagyobb fejl�d�s t�rt�nt a sz�npad elker�l�se mellett, az � neve �s tal�lm�nya nem lesz felt�rva itt a ZetaTalkon.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com