T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1997. febru�r |
2001. augusztus |
A m�gneses r�szecsk�k az atommagb�l �ramlanak ki, �s az atommagba �ramlanak vissza, az atom m�sik oldal�n. M�g a vas atom, m�s atomokkal egyetemben, egy foly�kony (szabad) �llapotban van - mint ahogy a foly�kony f�m, ha felmeleg�tik -, az �raml�s az egyik atom kivezet�si pontj�t�l egy m�sik, k�zeli atom be�ml�si pontj�ig terjed, �gy lesz m�gneses a vas. Az emberek megtanult�k, hogyan er�s�ts�k fel �s �ll�ts�k be az ir�nyt ebben a foly�kony vasban egy er�s m�gnes fel�ll�t�s�val a hossz ment�n, egy �jabb m�gnest teremtve a folyamat k�zben. N�h�ny embert zavarba ejtett a le�r�sunk a m�gneses ciklusokr�l a 3 h�rmas csoportot illet�en egy 10-es ciklusban, vagy a 4 h�rmas csoportr�l egy 12-es ciklusban. A ciklus egy teljes elektron vagy m�s szubatomi r�szecske-mint�zatot jelent egy atom magja k�r�l. Az egyszer�s�g kedv��rt feleltess�k meg a szubatomi m�gneses r�szecsk�ket �s az � mint�zatukat a metr�szerelv�nyekkel, amint azok a k�zponti �llom�st elhagyva eljutnak a peremv�rosba, majd visszat�rnek. Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt a a szerelv�nyek �temez�se a megszokott, folyamatos m�don t�rt�nik, de a vonatok n�h�ny v�rosban ritk�ss� v�lnak a nap k�zep�n, vagy �jszaka, amikor kev�s utasra lehet sz�m�tani. Ezen k�v�l m�g megszak�t�sok is lehetnek a mint�zatban, teh�t �gy bek�vetkezhet egy eltol�d�s-�temfelborul�s, vagy karbantart�s. Namost, feleltess�k meg a m�gneses r�szecsk�k atommagb�l kifel� t�rt�n� �raml�s�t az utasok �lland� tolong�s�val, �s t�telezz�nk fel egy folyamatos �rkez�si �radatot a k�zponti �llom�sra. T�telezz�k fel, hogy ezek az utasok, a szubatomi r�szecsk�khez hasonl�an, most nem t�r�dnek azzal, hogy melyik ir�nyba menjenek. Ha a vonatok k�zleked�s�t egy egyenletes temp�ban tartan�k, semmikor nem lenne utas-felhalmoz�d�s a 24 �r�s nap egyik vagy m�sik r�sz�ben. A szerelv�nyek terhelts�ge kiegyenl�tett lenne, vagy k�zel lenne ahhoz.
A gravit�ci� egy mechanikai m�don m�k�dik, nem siker�lv�n kapcsolatba ker�lnie a szubatomi r�szecsk�kkel, egy maroknyit kiv�ve, �gy egy f�ggetlen, mozg�sban l�v� r�szecske l�v�n, a lefel� �raml�sok �s a felt�r�sek is egyar�nt f�lrel�knek �jtukba es� atomi szerkezeteket. A gravit�ci�s r�szecsk�k r�szecske�raml�sa gyors, �s a k�lcs�nhat�s m�s r�szecsk�kkel l�nyeg�ben mechanikai, �gy a k�lcs�nhat�sok z�m�t egy gravit�ci�s �ri�sb�l val� kifel� �s az �ri�sba val� befel� halad�s jelenti. Az okot, ami�rt a felfel� �raml�s gyorsabb, nemcsak a nyom�sk�l�nbs�g adja - amely akkor fordul el�, amikor egy nyom�s egy kivezet�st tal�l -, hanem az �tvonal is, amely kialakul. Mint a g�tban egy hasad�kb�l felsz�k� v�z, ezek gyorsabban mozognak nemcsak a nyom�s miatt, hanem mert maga az �raml�s egyfajta v�kuumot biztos�t maga m�g�tt, besz�vva azt, ami kit�lten� azt a v�kuumot. Az �raml�s ereje megtartja az atomi strukt�r�kat, amelyek f�lre lettek l�kve a sz�lre, �s ez hasonl�an lehet�v� teszi a fel-�ram intenzit�sa sz�m�ra, hogy folytat�djon, m�g le nem cs�kken. Enn�lfogva, a kil�p�snek egy nagyobb sebess�ge lesz, m�g a bel�p�s sz�tterjeszti mechanikai nyom�s�t lefel� egy nagyobb ter�letre, �s egy hosszabb id�re.
A gravit�ci�s r�szecsk�k lass� lefel� t�rt�n� sodr�d�s�hoz k�pest, a kifel� ir�nyul� robban�sok 4,87235-szer olyan gyorsak. A f�ny sebess�g�hez k�pest, a gravit�ci�s r�szecsk�k lassabban mozognak. Ha a gravit�ci� 1 egys�ggel halad, a f�ny 9,87104 egys�ggel, mely ar�ny a gravit�ci�t k�zel�t�leg a f�nysebess�g 1/10-�re helyezi. K�t egym�s fel� mutat� t�zolt� fecskend� hasonlat�t fogjuk haszn�lni, hogy megmagyar�zzuk, mi t�rt�nik akkor, amikor a repulzi�s er� be�t. A v�z�ram nagy nyom�s� egy ilyen fecskend�b�l, mivel a v�zsug�rnak fel kell �rnie az �p�letek tetej�ig, optim�lisan, �s sok vizet tov�bb�t, hogy a t�zet ki tudja oltani. Ha ezt a k�t fecskend�t tart� t�zolt�k egym�s k�zel�be �llnak, jobb, ha a cip�ik le vannak sz�jazva a talajhoz, mivel a h�trafel� l�k�s er�s. Messzebbre mozdulva sz�tfele, �gy tal�lj�k, hogy p�r dolog megv�ltozik, �gy a fecskend�k k�zben tart�sa m�g mindig neh�z, de a h�trafel� l�k�s lecs�kkent. El�sz�r is, a v�znyom�s a sug�rban lecs�kkent a sz�lre �s az el�refel� t�rt�n� sz�tporlaszt�d�s k�vetkezt�ben, mely enyh�ti a nyom�st. M�sodszor, a v�zsug�r oldalir�nyban sz�tter�lt, �s egyre ink�bb, ahogy a v�z elveszett a permetben, a v�z mennyis�ge lecs�kkent.