ZetaTalk: V�r�s bolyg�
Megjegyz�s: a 2001-es sci.astro vit�k sor�n �r�dott. Az X-bolyg� �s a 12. bolyg� egy �s ugyanaz.

Ha az X bolyg� f�k�nt egy v�zbolyg�, akkor mi�rt t�nik v�r�s bolyg�nak, mint a Mars, amelyik majdnem mentes a felsz�n�n l�v� v�zt�l? Mi�rt nem t�nik k�k bolyg�nak, �gy, mint a F�ld? A magyar�zat az X-bolyg� �ltal �sszegy�jt�tt �rszem�tben rejlik, melyet nem csak a k�t f�kusza k�z�tti, oda-vissza mozg�sa k�zben gy�jt�tt �ssze, hanem az Aszteroida �vezetb�l, a t�rs�get aszteroidokkal el�raszt� folyamat sor�n, amikor is a bolyg�k, melyek ott keringtek el lettek puszt�tva az X bolyg� t�bb �tutaz�sa sor�n. �lete korai szakasz�ban, az X-bolyg� holdakat gy�jt�tt maga k�r�, ahogy azt a legt�bb nagy bolyg� teszi, �s ezek a holdak vonulnak ut�na egy gyors �thalad�s idej�n. A m�ltban, amikor a Napnak t�bb volt a t�mege, �s amikor a Repulzi�s Er� nagyobb volt a Nap �s az X-bolyg� k�z�tt, akkor az X-bolyg� az Aszteroida �vezeten kereszt�l haladt �t a naprendszeren, �s a vonul� holdak, oldalr�l oldalra csapkodva, megbomb�zt�k a kis bolyg�kat �s holdakat, melyek maguk v�ltak a hal�l l�ved�keiv�. Ezeknek az ism�telt elhalad�soknak a sor�n, azut�n, az X-bolyg�nak �s a holdjaiknak lehet�s�g�k volt �rszemetet �sszegy�jteni, �s miut�n az X-bolyg� m�gneses bolyg�, k�l�n�sen vonzza a vas port.

Mi�rt nem �lepszik le ez a por az X-bolyg� atmoszf�r�j�ba, �s mi�rt nem sodr�dik bele az �ce�nba, ezzel megsz�nve az X-bolyg�nak v�r�ses megjelen�st ad� felh�nek lenni? Ha adott lenne egy nyugodt k�rnyezet, ez lenne v�g�l is a helyzet, de az X-bolyg� nem nyugv� �llapot�, �r�k�sen mozg�sban van. A porfelh� j�val kijjebb van att�l, mint amit az X-bolyg� atmoszf�r�j�nak lehetne nevezni, �gyhogy a naprendszeren kereszt�li �thalad�sa sor�n az X-bolyg� m�g�tt libeg, egy v�r�s porb�l, oxid�lt vasb�l �ll� hossz� cs�v�v� v�lik, amely egy F�ldh�z k�zeli elhalad�s sor�n, amikor a F�ldet el�ri a cs�va, a foly�kat �s a tavakat �tmenetileg v�rv�r�s sz�n�v� v�ltoztatja, keser� �zt adva nekik. Akik a F�ldr�l vizsg�lgatj�k az X-bolyg�t, a megjelen�se mindig v�rv�r�s, ennek a felh�nek k�sz�nhet�en. Mivel a vaspor maga nem bocs�t ki f�nyt, az X-bolyg� v�r�ses megjelen�se a bolyg�r�l kibocs�tott f�nyb�l ad�dik, amely a v�r�s poron kereszt�l halad. Amikor az X-bolyg� el�g k�zel van ahhoz, hogy visszaverje a napf�nyt, a f�nynek is hasonl�k�ppen vissza kell ugrania az �ce�n felsz�n�r�l, �s kereszt�l kell haladnia a v�r�s poron, hogy visszajusson azoknak (a szem�be), akik a F�ldr�l vizsg�lj�k.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com