T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2001. m�jus |
- |
A Naprendszeretekben l�v� k�ls� bolyg�kra hat� gravit�ci�s zavar�s a Naprendszereteken
k�v�l van, de az �sszes bolyg�tokra �lland�an hat, �s t�bbel, mint egy
gravit�ci�s h�z�ssal. Zavar van az X-bolyg� furcsa term�szet� p�ly�j�nak, �s
a Nap s�t�t bin�ris ikertestv�re hat�s�nak a meg�rt�se fel�l, mert az ember
igyekszik �sszeegyeztetni ezt az �j inform�ci�t a l�tez� asztrofizikai elm�letekkel
�s az azok le�r�s�ra haszn�lt matematikai szab�lyokkal. Valahogy mindegyiknek
�ssze kell illenie, �s nem ezt teszik. A probl�ma az elm�letekben �s
a szab�lyokban fekszik, b�r nagyon kevesen dobj�k �ket f�lre, mert akkor sodr�dva,
biztos�t�k n�lk�l �rezn�k magukat. A bizonytalan b�r�lat becsapja az ajt�kat,
kiz�rja az �j inform�ci�kat, �s z�rt elm�j� szindr�m�t alak�t ki, ami nemr�g
vita t�rgya volt itt, a sci.astro-n. Azoknak, akik nem z�rt elm�j�ek, mi le�rjuk
az X-bolyg�nak a Nap �s a Nap s�t�t ikertestv�re k�z�tti furcsa p�ly�j�t. Ez
a kivil�g�tatlan bin�ris nap a Nap �s a Pl�t� mintegy 18.74-szeres t�vols�g�ban
fekszik, egy bizonyos 11 fokos sz�gben az ekliptik�t�l, az Orion csillagk�p
ir�ny�ban. Hab�r messze a t�volban van - k�tszeres, vagy t�bb mint k�tszeres
t�vols�gban att�l, ahol az X-bolyg� j�rja az �tj�t e pillanatban -, ez egy gravit�ci�s
�ri�s, �s enn�lfogva e k�t bin�ris nap k�z�tt az X-bolyg� egy nagyon elliptikus
p�ly�ban ragadt. Ez a p�lya nem illeszkedik be az ember asztrofizikai
elm�leteibe, �s ez�rt nem �rhat� le az �st�k�s vagy k�rp�lya viselked�s�nek
a le�r�s�ra haszn�lt emberi matematik�val. M�gis a p�lya �rtelmet nyer, ha egym�s
mell� helyezz�k az ember jelenlegi elm�leteinek a parancsait.
Van egy asztali j�t�k, amely t�bb f�mgoly�b�l �ll, amelyek egy sorban l�gnak le egy fav�zr�l, melyet ha mozg�sba hoznak, akkor az a v�g�n l�v� goly�kat kileng�sre k�szteti, azut�n visszat�rnek, �s megtasz�tj�k a sorban l�v� �sszes goly�t, m�g a goly� az ellenkez� oldalon azonos m�don ki nem leng, �s ennek k�vetkezt�ben ez folytat�dik, ameddig a gravit�ci� el nem mulasztja a mozg�st a meg�ll�sig. Ez a j�t�k egy egyszer� p�ld�ja annak, hogy egy objektum meg fog �llni, amikor "elsz�kik" egy gravit�ci�s h�z�s el�l, �s �tir�ny�t megford�tva visszat�r a gravit�ci�s h�z�s fel�. Hogy a legt�bb ismert bolyg� vagy hold a gravit�ci�s �ri�sa k�r�l kering, az annak a gravit�ci�s jelens�gnek tulajdon�that�, amit mi repulzi�s er�nek nevezt�nk, b�r ez egyszer�en a nagy testekb�l j�v� gravit�ci�s r�szecsk�k kil�vell�s�nek olyan m�dja, hogy azok sz�ttartanak egym�st�l, mint amikor k�t t�zolt�cs�vet egym�s fel� ford�tunk. Az X-bolyg�, az asztali j�t�kban l�v� goly�khoz hasonl�an, oda- �s visszal�dul a k�t gravit�ci�s f�kusza k�z�tt, visszat�rve majdnem pontosan ugyanazon az �tvonalon. A lend�lete a f�kusz t�lrep�l�s�re k�szteti, azut�n, mint a goly�k a j�t�kban, arra, hogy visszat�rjen ugyanazon az �tvonalon, miut�n el�rkezett a teljes meg�ll�shoz. Mi�rt ne tenn� ezt, amikor mindk�t f�kusza k�zvetlen�l m�g�tte van? Ez a j�t�kban a v�gen l�v� goly�nak felel meg, amely a gravit�ci�nak k�sz�nhet�en a F�ld fel� esik vissza. Az X-bolyg� sebess�get szed fel, amikor megk�zel�ti az egyik napj�t, - ahogy azt a sor v�g�n l�v� goly� is teszi, amikor esik, - �s ez�rt �gy tesz, mint egy Naprendszeren kereszt�lhalad� �st�k�s. Kereszt�lsz�guld a Naprendszeren, a sebess�ge a Nap kiker�l�s�re k�szteti. Miut�n elhaladt, mindk�t gravit�ci�s vonz�s m�g�tte van, meg�ll - ahogy azt a v�g�n l�v� goly� a j�t�kban teszi -, �s azut�n visszat�r ugyanazon az �tvonalon, mint ahogy a sor v�g�n l�v� goly� is.
Ez nem egy �ves p�lya, ez egy leng� p�lya, �s akik azzal �rveln�nek, hogy ilyen p�lya nem l�tezhet, r�mutatn�nk az asztali j�t�kra, ahol az utols� goly� annyira pontosan t�r vissza, hogy csatlakozik a j�t�kban a t�bbi goly�hoz, �gyhogy a mozg�s �nmag�t ism�tli, �s csak a gravit�ci� okoz egy v�gleges meg�ll�st. Az oda- �s visszaleng�s egy visszat�r� utaz�s, ahogy a j�t�k demonstr�lja. Az X-bolyg� �s az asztali j�t�k k�z�tti k�l�nbs�g az, hogy a j�t�knak a f� gravit�ci�s vonz�sa k�z�pen van, a mozg�st meg�ll�tva, m�g az X-bolyg�nak kett�s gravit�ci�s vonz�sa van a leng� p�ly�j�nak a v�gein, amely a leng� mozg�st f�nntartja.