ZetaTalk: Lengő pálya
Megjegyzés: a 2001-es sci.astro viták során íródott. Az X-bolygó és a 12. bolygó egy és ugyanaz.

A Naprendszeretekben lévő külső bolygókra ható gravitációs zavarás a Naprendszereteken kívül van, de az összes bolygótokra állandóan hat, és többel, mint egy gravitációs húzással. Zavar van az X-bolygó furcsa természetű pályájának, és a Nap sötét bináris ikertestvére hatásának a megértése felől, mert az ember igyekszik összeegyeztetni ezt az új információt a létező asztrofizikai elméletekkel és az azok leírására használt matematikai szabályokkal. Valahogy mindegyiknek össze kell illenie, és nem ezt teszik. A probléma az elméletekben és a szabályokban fekszik, bár nagyon kevesen dobják őket félre, mert akkor sodródva, biztosíték nélkül éreznék magukat. A bizonytalan bírálat becsapja az ajtókat, kizárja az új információkat, és zárt elméjű szindrómát alakít ki, ami nemrég vita tárgya volt itt, a sci.astro-n. Azoknak, akik nem zárt elméjűek, mi leírjuk az X-bolygónak a Nap és a Nap sötét ikertestvére közötti furcsa pályáját. Ez a kivilágítatlan bináris nap a Nap és a Plútó mintegy 18.74-szeres távolságában fekszik, egy bizonyos 11 fokos szögben az ekliptikától, az Orion csillagkép irányában. Habár messze a távolban van - kétszeres, vagy több mint kétszeres távolságban attól, ahol az X-bolygó járja az útját e pillanatban -, ez egy gravitációs óriás, és ennélfogva e két bináris nap között az X-bolygó egy nagyon elliptikus pályában ragadt. Ez a pálya nem illeszkedik be az ember asztrofizikai elméleteibe, és ezért nem írható le az üstökös vagy körpálya viselkedésének a leírására használt emberi matematikával. Mégis a pálya értelmet nyer, ha egymás mellé helyezzük az ember jelenlegi elméleteinek a parancsait.

Van egy asztali játék, amely több fémgolyóból áll, amelyek egy sorban lógnak le egy favázról, melyet ha mozgásba hoznak, akkor az a végén lévő golyókat kilengésre készteti, azután visszatérnek, és megtaszítják a sorban lévő összes golyót, míg a golyó az ellenkező oldalon azonos módon ki nem leng, és ennek következtében ez folytatódik, ameddig a gravitáció el nem mulasztja a mozgást a megállásig. Ez a játék egy egyszerű példája annak, hogy egy objektum meg fog állni, amikor "elszökik" egy gravitációs húzás elől, és útirányát megfordítva visszatér a gravitációs húzás felé. Hogy a legtöbb ismert bolygó vagy hold a gravitációs óriása körül kering, az annak a gravitációs jelenségnek tulajdonítható, amit mi repulziós erőnek neveztünk, bár ez egyszerűen a nagy testekből jövő gravitációs részecskék kilövellésének olyan módja, hogy azok széttartanak egymástól, mint amikor két tűzoltócsövet egymás felé fordítunk. Az X-bolygó, az asztali játékban lévő golyókhoz hasonlóan, oda- és visszalódul a két gravitációs fókusza között, visszatérve majdnem pontosan ugyanazon az útvonalon. A lendülete a fókusz túlrepülésére készteti, azután, mint a golyók a játékban, arra, hogy visszatérjen ugyanazon az útvonalon, miután elérkezett a teljes megálláshoz. Miért ne tenné ezt, amikor mindkét fókusza közvetlenül mögötte van? Ez a játékban a végen lévő golyónak felel meg, amely a gravitációnak köszönhetően a Föld felé esik vissza. Az X-bolygó sebességet szed fel, amikor megközelíti az egyik napját, - ahogy azt a sor végén lévő golyó is teszi, amikor esik, - és ezért úgy tesz, mint egy Naprendszeren keresztülhaladó üstökös. Keresztülszáguld a Naprendszeren, a sebessége a Nap kikerülésére készteti. Miután elhaladt, mindkét gravitációs vonzás mögötte van, megáll - ahogy azt a végén lévő golyó a játékban teszi -, és azután visszatér ugyanazon az útvonalon, mint ahogy a sor végén lévő golyó is.

Ez nem egy íves pálya, ez egy lengő pálya, és akik azzal érvelnének, hogy ilyen pálya nem létezhet, rámutatnánk az asztali játékra, ahol az utolsó golyó annyira pontosan tér vissza, hogy csatlakozik a játékban a többi golyóhoz, úgyhogy a mozgás önmagát ismétli, és csak a gravitáció okoz egy végleges megállást. Az oda- és visszalengés egy visszatérő utazás, ahogy a játék demonstrálja. Az X-bolygó és az asztali játék közötti különbség az, hogy a játéknak a fő gravitációs vonzása középen van, a mozgást megállítva, míg az X-bolygónak kettős gravitációs vonzása van a lengő pályájának a végein, amely a lengő mozgást fönntartja.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com