ZetaTalk: �srobban�s

Sem Albert Einstein, sem Stephen Hawking nem pontosak az elm�leteikben az Univerzum keletkez�s�t illet�en, b�r vannak mindk�t elm�letben r�szletek, amelyek tartalmaznak n�mi igazs�got. Az Univerzum nem tehetetlen, nem nyom�sok kiszolg�ltatottja, amelyek robban�sra k�sztetik, vagy fekete lyukakk� nyomj�k vissza. Nem t�tlenebb, mint a testetek. �l�. Amikor vall�sr�l besz�l�nk, �s azt mondjuk, mindannyian r�szei vagyunk az Egynek, hogy Istenben vagyunk, �s hogy az Univerzum Istenben van, akkor mi erre hivatkozunk. A term�szetes t�rv�nyek, amelyek nektek megv�ltoztathatatlannak t�nnek, az�rt m�k�dnek �gy, ahogyan m�k�dnek, mert ez Isten sz�nd�ka a jelen id�ben. Sok abb�l, amit meg szeretn�tek tudni, nem lesz el�rhet� sz�motokra, am�g nem �rtek el magasabb spiritu�lis �retts�get. Ez m�g nincs porondon a k�vetkez� fejl�d�si st�diumotok idej�n, a 4. denzit�sban sem, ami az �nmag�t-szolg�lni vagy m�sokat-szolg�lni �lland�sul�si szakasza.

Egy �srobban�st k�vet�en, saj�tos anyag jelenik meg a k�vetkez� m�don: El�sz�r is, az anyag sz�trobban�sa egy fekete lyukb�l - amely irt�zatosan nagyra n�tt az adott �srobban�shoz vezet� e�nok alatt - nem egyenletes. A robban�sok egyike sem egyenletes, �s mind k�l�nb�z� r�szeit �rintik az anyagnak, amelyet k�l�nb�z� m�rt�kben �s id�kben �rintenek. Ez�rt, a saj�tos anyag egy �srobban�sb�l kiker�lv�n nem egyenletes, nem egyforma �sszet�tel�. Ahogy a Napotok - amely l�tsz�lag ugyanabb�l a s�r�s�gb�l/�llagb�l/konzisztenci�b�l �ll - sem homog�n, �s ahogy a F�ldetek magja vagy magm�ja sem homog�n, ugyan�gy az �srobban�sb�l kij�v� anyag is gyorsan differenci�ltt� v�lik. T�nyez�knek sz� szerint milli�i �rintik, hogy mi lesz az anyagnak egy csipetk�j�b�l, �s ezeknek a t�nyez�knek az �sszess�ge hat ki r�, hogy az a csipetnyi anyag hogyan fog viselkedni/egym�ra hatni a l�tez�se alatt, am�g a k�vetkez� �srobban�sban �sszegabalyodva nem tal�lja mag�t.

Azok a r�szecsk�k, amelyek foly�konyak / mozg�sban vannak, a term�szet�kn�l fogva laz�n kapcsol�dnak �ssze a t�bbi r�szecsk�vel. Az emberek ismerik az �sszekapcsol�d�st, amely az atomokban t�rt�nik - az atommagot k�r�lvev� elektronfelh�, p�ld�ul. M�s r�szecsk�k kisz�m�that� m�dokon kapcsol�dnak �ssze. Mi okozza a vonz�st �s tasz�t�st a r�szecske t�pusok k�z�tt? Hogy megmagyar�zzuk, egy mindennapos p�ld�t fogunk felhaszn�lni, mivel a fogalmak bonyolultt� v�lhatnak. A m�gnesess�g a m�gneses r�szecsk�k (egy fajt�ja a r�szecsk�knek, amit ti elektronnak neveztek) folyamatos �raml�s�nak k�vetkezt�ben t�rt�nik, de ez a m�gneses �ram nem mindenhol egyenletes. Ott koncentr�l�dik, ahol az atommag k�r�l kering� elektronok mint�zat�ban egy t�r�s lehet�v� tesz egy t�meges elsz�k�st. Mi el�l sz�knek el? Egy t�l-koncentr�l�d�s el�l abb�l, amib�l �k maguk is �llnak! A m�gnesess�g eset�ben, m�gneses r�szecsk�k sz�knek el m�s m�gneses r�szecsk�knek egy nyom�sa el�l, �s miut�n egym�ssal gyeng�n �s ritk�n kapcsol�dnak �ssze, k�nnyed�n/azonnal mozg�sba j�nnek.

Minden anyag egy szint� homogenit�st keres, �s soha nem k�pes azt el�rni, mivel term�szet�n�l fogva - az �srobban�sb�l j�ve ki - nem-homog�n a t�bbi r�szecske t�pussal. Hasonl�k�ppen, a vonz�s l�nyeg�ben egy elsz�k�s, t�vesen �rtelmezve az emberek �ltal, akik m�sk�nt nevezt�k. A gravit�ci� nem m�s, mint azoknak a visszat�r� gravit�ci�s r�szecsk�knek a hat�sa, amelyek egy gravit�ci�s �ri�shoz sz�lling�znak vissza, miut�n ki lettek onnan bocs�tva olyan form�ban, amit mi r�szecsk�k l�zernyal�bj�nak feleltetn�nk meg, amely kereszt�lrepeszti ink�bb, mint nekil�k�dne annak, ami az �tj�ban van, hogy elsz�kj�n. Mi�rt sz�lling�znak vissza, �s nem egy vonz�s ez, visszat�rni a gravit�ci�s �ri�shoz, amelyet �pp az im�nt hagytak el? B�rmilyen furcs�n hangzik is ez azoknak, akik nincsenek ezekhez a fogalmakhoz hozz�szokva - a gravit�ci�s r�szecsk�k csakugyan elfel� rohannak egy k�rnyezett�l, amelyet t�mve tal�lnak olyan anyaggal, amit olyan elem alkot, amelyb�l �k maguk is terhesek: amit az emberek szok�s szerint s�t�t anyagnak neveznek, ami az �res teret t�lti ki. Visszat�dulnak oda, ami sz�mukra egy kisebb mozg�st�r, a gravit�ci�s �ri�sok magj�hoz, ahonnan �jra �s �jra kil�vell�dnek, ennek a nagy zs�folts�gnak a k�vetkezt�ben!

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com