Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. május |
- |
Amit az emberek különféleképpen kultúrának írnak le, az nagy terjedelemnyi szempontot fed le: ruházkodást, magatartást, nyelvet, fontos és lényegtelen részletekről való ismereteket és tudatosságot a színről és hangról. Általánosságban, a kultúrát az emberi társadalomban a hagyományok összegzésének tekintik, és különösen a tétlen és kiváltságos felső osztályok tradícióinak, akiknek van idejük, amit ilyen dolgokra fordíthatnak. Az idegen kultúrák vajon tanúságot tesznek arról, amit az idegen csoportok nagy becsben tartanak - az intellektuális foglalatosságaikról, az elismerésükről egy másvalakivel szemben, vagy az elkerülési mechanizmusukról? Mindenképpen, csakúgy, mint ahogy az emberi kultúrák is tanúságot tesznek erről.
A merev emberi társadalmak a merevségüket a kultúrájukban tükrözik vissza, amely korlátozza az innovatív művészetet vagy zenét, és érték-beosztó kifejeződést tükröz a hagyományos ízlésében. A primitív emberi társadalmak az anyagi eszközeiket és elszegényedett létezésüket egy a végletekig leegyszerűsített kultúrával tükrözik vissza, mely túlszíneződik a bánattal és reménytelenséggel a zenéjükben és az élénk színekkel való zaklatottsággal az illusztrációikban. Ahol a bátorság és a fizikai ügyesség megbecsült dolgok, ott a kultúra ezt fogja tükrözni a ritualizált mutatványokban, mint pl. a rodeók (cowboy-lovasbemutatók) az amerikai nyugaton. A kultúrák szintén visszatükrözik a társadalom félelmeit, ahol az újra és újra elmesélt történetek sokkal többet jelentenek, mint egyszerű szórakoztatást, és ezek katarzisként játszanak szerepet. A hősök fenyegető veszedelmek felett győzedelmeskednek, amik nagytestű ragadozók vagy erőszakos időjárás formájában jelennek meg, és gyakran egy hős önfeláldozásában is. Itt a katarzis magában foglalja a megkönnyebbülést a kimenetelben, de egy szomorúságérzést is, lehetővé téve a hallgatóság számára egy biztonsági szelepet a személyes bánatnak. Így az emberi társadalmakban a kultúra lehet, hogy sok ilyen lehetőséget foglal magában, a kimondhatatlan érzésektől vezérelt szórakoztatás választékát, melyek egy kivezetést igényelnek.
Az idegen kultúrák, teljesen hasonlóan, a társadalmi rendjüket és természeti környezetüket tükrözik vissza a kultúrájukban. Egy vízi bolygóról származó intelligens létforma egy vízi táncot, amelybe mozdulatokat vegyítenek bele, lehet, hogy erős hullámzások idején tett önvédelmi lépésekre emlékeztetőnek talál, és az újra átélése ezeknek a szorongásoknak, amiket ez a szituáció jelent a számukra katarzist eredményez. Egy intelligens létforma, amely repülni tud, és elpusztulásra van ítélve, amikor erre nem képes, a szórakoztatásba lehet, hogy olyan elemeket kever, melybe belefoglal egy repülésre képtelen tagot, akinek a többiek a csapatból valamilyen módon védelmet vagy menedéket nyújtanak. Ez most akkor szórakoztatás vagy az életkörülményeknek egy visszatükröződése? A humanoid kultúrák rendszeresen visszatükrözik a különféle érzelmeket, amiket a természetük befolyásolására irányuló leleményességük keltett életre. A detektívregények bővelkednek az indítékokkal és a nyomravezető jelekkel, és elfogadhatók a humanoidoknak, akik bonyolult és változatos módokon képesek befolyásolni a környezetüket. Ily módon minden humanoid kultúra visszatükrözi a magasan interaktív társas felépítését, a számtalan lehetőséggel a megmentésre és/vagy a védekezésre, vagy, alternatív módon, a társaik cserbenhagyására és/vagy megtámadására.
A Föld idegen látogatói vajon kulturáltak? A leghatározottabban, mivel ahol intelligens élet van, a körülmények ott vissza fognak tükröződni a kultúrában. Eképpen minden intelligens élet kulturált.