ZetaTalk: Az ember csal�dja

Az ember t�gabb csal�dja nem az, amiben az emberek gondolkodni szoktak, amibe �k nagylelk�en bele�rtik a vil�g valamennyi rassz�t. Az ember t�gabb csal�dja meglehet�sen j�l kiny�lik a Vil�gegyetembe. Sok medi�lisan k�zvet�tett inform�ci� sz�letett m�r ebben a t�m�ban, az olvas�k nagy �rdekl�d�s�re vil�gszerte. Milyen m�don �ll rokons�gban ez a t�gabb csal�d, �s mik a k�l�nbs�gek? Term�szetesen t�bb hasonl�s�g van, mint k�l�nbs�g. Ugyanezt lehetne elmondani az emberi rasszokra a F�ld�n, �s ak�r m�g a k�l�nb�z� nemekre is. Vonultass�tok fel az �sszes jellemz�t, �s a k�l�nbs�gek kevesebbet tesznek ki egy sz�zal�kn�l. De a k�l�nbs�gek azok, amik �szrevehet�k, teh�t besz�lj�k meg a k�l�nbs�geket.

Az emberek a F�ldh�z alkalmazkodtak, melynek m�s bolyg�k�t�l elt�r� jellemz�i vannak. A F�ldnek vannak nagytest� ragadoz� �llatai, �s annak k�pess�ge n�lk�l, hogy vak d�hbe j�jjenek a v�dekez�s v�gs� fok�n, a korai ember csoportjai nem maradtak volna fenn. L�nyeg�ben, egy korai ember, rendszerint egy domin�ns h�m, szembesz�llt a t�mad� �llattal, am�g a t�bbi biztos helyre futott. A legt�bb esetben a domin�ns h�mb�l vacsora lett. Az emberi t�rsadalomban gyakran, p�rz�si c�lokb�l, a h�meknek egy kicsapong�sa l�that�, k�l�n�sen, hogy n�h�ny h�m �gy t�nik, hogy minden n�t megkap, akit akar. T�rt�nelmileg, nem volt t�l sok h�m, mivel �k rendszeresen elt�vol�t�dtak. Amikor a n�st�nyek a csoportban a leger�sebb, legcs�csabb, legingerl�kenyebb term�szet� h�m k�r� gy�ltek, ez nagy el�rel�t�ssal t�rt�nt. Ez volt az a fick�, akit a tal�lat fog �rni �rt�k, amikor v�sz t�mad.

M�s vil�gok sokkal bar�ts�gosabbak voltak, �s az ott kifejl�d�tt humanoidok sokkal szel�debbek, higgadtabbak. A plej�daiaknak �s a l�raiaknak ez a nyugodt v�rm�rs�klet�k van, �s n�h�ny ember ezeket a von�sokat az � genetikai hozz�j�rul�suk eredm�nyek�nt hordozza mag�n.

Megint m�s vil�gok olyan k�rnyezeteket ny�jtottak, melyek m�g a f�ldin�l is ellens�gesebbek, �s az oda helyezett humanoidok aszerint alkalmazkodtak. A sz�riusziak ilyenfajta humanoidok, csak�gy, mint a 12. bolyg� humanoidjai. Mi volt az a bar�ts�gtalans�g, amivel szemben�ztek? A sz�riuszi vil�gokban, mert ennek a fajt�nak sz�mos bolyg�ja van, �lelemhi�ny van a sz�riusziak sz�m�hoz k�pest. Ellent�tben a F�lddel, amelynek nagytest� ragadoz�i vannak, a sz�riuszi vil�gokban nem volt �lland� elimin�ci� a sz�mukban, �s n�pess�grobban�s t�rt�nt. Ennek eredm�nyek�nt a fennmarad� sz�riusziak h�bor�szeret�k, kapzsik �s uralkod�k voltak. A t�bbiek �hen haltak. A 12. bolyg�n egy hasonl� helyzet �llt fel, mivel ennek a bolyg�nak egy hossz� �tja van t�vol a Napt�l, �s b�r felhaszn�lja saj�t energi�j�t, hogy �gy egy halv�ny par�zsl�sa van, amint az �r s�t�tj�n halad kereszt�l, a veget�ci� nem n�vekszik b�s�gesen. A n�v�nyeik egyike stimul�l� a sz�mukra, ak�r egy n�veked�si hormon, �s azok, akik hozz�jutottak ehhez a n�v�nyhez, er�sebbek �s �letk�pesebbek lettek. H�bor�, eg�szen az ellenf�l megsemmis�t�s�ig, ez a szab�ly a 12. bolyg�n.

Az intellektu�lis fejl�d�s ugyancsak egy, a k�rnyezetnek megfelel� utat k�vetett, melyben a humanoidoknak sz�ks�gszer�en �lni�k kellett. Az �szakiak intellektu�lisak, eg�szen a m�s tev�kenys�gek kiz�r�s�ig, �s j� okuk van erre. Az � bolyg�juk egy olyan vil�got teremtett, melyben nem voltak nagytest� ragadoz�k, amik ellen v�dekezni kellett volna, de az �lelm�k termel�se egy�ttm�k�d�st ig�nyelt �s alapos tervez�st. Innen val�k az �leselm�j�s�g von�sai, �s az egy�ttm�k�d�s vezetett ink�bb a t�l�l�shez, mint a f�ggetlens�g. �k enn�lfogva szorosan egy�tt dolgoznak, �s olyan m�rt�kig megvitatnak bizonyos probl�m�kat, amit m�s humanoidok nevets�gesen aggodalmaskod�nak tal�lnak. A plej�daiaknak �s a l�raiaknak volt a legkev�sb� sz�ks�g�k a szellemi tev�kenys�ghez a t�l�l�shez, �s �k ilyenform�n nem szellemi �ri�sokk�nt ismertek. Mi, a z�t�k, szint�n kifejlesztett�k a nagy hat�st kelt� szellemi k�pess�geinket a k�rnyezet eredm�nyek�nt, mivel a mi vil�gunkban fak� f�ny volt �s sz�k�s �lelemforr�sok, de az egym�s k�z�tti harc a forr�sok�rt nem volt el�g. Ki kellett agyalnunk m�dszereket arra, hogy hogyan n�velj�k az �lelemforr�st, �s ebben egy�tt kellett m�k�dn�nk.

M�s dolgokban, mint p�ld�ul a szex vagy az �lettartam, nincs akkora k�l�nbs�g a humanoid fajt�k k�z�tt, mint valaki gondoln�. Vannak csek�ly elt�r�sek. Amikor egy faj a 4. denzit�sba l�p, az �lettartam term�szetesen n�vekszik, mivel a szellem nagyobb s�lyt k�pvisel, a sz� szoros �rtelm�ben, a testhez k�pest, �s �gy nagyobb befoly�sa van. A szexu�lis hajt�er� az emberekben hajlamos nagyobb v�ltoz�konys�got mutatni, mint a t�bbi humanoid fajt�ban, hogy n�h�ny ember egy�ltal�n nem gondol a szexre, m�g m�sok r�geszm�sek. A mi szexualit�sunk szint�n er�s volt, de homog�n m�don, csak�gy, mint a 12. bolyg� lak�inak szexu�lis k�sztet�se. A higgadt plej�daiak �s l�raiak csak akkor tal�lj�k forr�nak a szexet, ha senki nem kifog�solja, mint a boldog h�zass�gban, ahol minden t�rv�nyes buzg�, �s minden bar�t beleegyezik. Ha ellenvet�s van, �k tart�zkodnak, �s k�l�n�sebb szenved�s n�lk�l. �k a szexet a f�lre tudj�k tenni.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com