Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2000. február |
- |
Sok ember csak a modern mezőgazdasági eljárásoknak köszönhetően van életben ma, amikor néhány nagyméretű gazdaság sokakat el képes látni élelemmel a városokban. Nem volt ez így 100 évvel ezelőtt, és az sem volt, hogy emberek genetikai hibákkal képesek lettek volna élni. Ha például cukorbetegek lettek, meghaltak. A tüdőgyulladás egy szemvillanás alatt elvitte az embereket, most pedig antibiotikumokkal gyógyítják. A Föld vissza fog térni azokba az időkbe, amikor nem voltak antibiotikumok, ahol is az emberek, akiknek különleges orvosi kezelésre van szükségük, egyszerűen nem kapják meg azt, és meg fognak halni. Ez nem egy szörnyűség, ez egyszerűen csak egy visszatérés az életbe, ahogy az létezett 100 évvel ezelőtt.
A halál nem a vég azon lelkek számára, amelyek reinkarnálódnak, és a halálnak nem szükséges, hogy fájdalmas vagy aggodalom forrása legyen, ha elfogadják, és a haldokló körül lévők támogatóak. Ez egy kínszenvedés időszaka lehet, ha mindenki viaskodik ez ellen a valóság ellen. Hajdanában, a valósággal nem harcoltak. Egy beletörődésnek az ideje volt, és a szomorúságé. Készítsétek fel tehát a halálra azokat, akik meg fognak halni, ha az elkerülhetetlen, vagy elkerülhetetlennek látszik. Az élet elég kemény lesz azok számára is, akik jó génekkel lettek megáldva, akik jó egészségben vannak, akik egy biztos területen vannak, ahol elfogadható élelem-utánpótlás termeszthető. Cudar kemény idők lesznek. Az emberek elveszítik a fogaikat, törött csontjaik lesznek, amelyek rosszul forrnak össze, és nem egy olyan idő következik, amikor az élet öröm és gondtalanság. A szellemileg érettek kora lesz ez, egy átmeneti időszak. Ilyen szemszögből nézzetek rá, és így meg fogjátok látni az időszak néhány jó aspektusát is, és nem csak a szörnyűségeket.