Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. december |
- |
Az egyik nagy és korai vesztesek az Átalakulás folyamatában a világ szervezett vallásai lesznek. Már most is veszítenek a tagságukból, bár ezt ritkán említik, és ennek eredményeként idegesség gyötri azokat, akik a hatalom folyosóin állnak. A katolikus vallás már régóta tapasztal fogyatkozást a taglétszámában az Egyesült Államokban, és oly elsáncolva, mint ahogy a katolicizmus Dél-Amerikában van, ez a kontinens nem marad messze mögötte. A trend a tolerancia és a nyitott hozzáállás irányába az embereket nem a merevség és a tekintély elfogadása felé viszi, amire a szervezett vallások támaszkodnak. Míg néhol vannak hatalmi beékelődések, mint az iszlám államokon belül, a világ többi része egy biztos tendenciát mutatott a szabad gondolkodás és a rendeletektől való függetlenedés irányába, mely rendeleteket a szervezett vallások vetnek ki.
Mit jelent ez az egyház számára? A zsugorodó tagság zsugorodó profitot jelent, de sok szervezett vallásnak ez nem jelent szorítást, mivel a sokaság, aki abban érdekelt, hogy az életét szabad munkásként áldozza egy szervezett vallásnak, számában szintén csökkenőben van. A katolikus egyháznak már régóta van egy jócskán aluljelentett kivonulása a papság köreiből és a kolostorokból, és más, merev doktrinákkal rendelkező vallások hasonló tendenciákat tapasztaltak. A tagok elöregednek és új tagok a társadalom ifjúságából kevésbé gyakran csatlakoznak. Az istenfélők sok enklávéjában senki sincs már, csak az öregek, és az egész intézmény be fog zárni, mikor a vén tagok kihalnak. Ezért, míg az hatalom folyosói az uralkodásra éhesek még mindig ugyanazon vas szorításával vannak telítve, az általuk uralt birodalom zsugorodása folytatódik.
Ezért azokban a ritka esetekben is, ahol az egyház és az állam összeolvad, mint néhány iszlám állam esetében, az egyház nem tehet mást, minthogy kikezdődik. A tanítás átváltása egy olyanná, ami a toleranciáról szól, keveseket tud bolonddá tenni, és valójában több gyanút kelt, mint amennyit eloszlat. A katolikus egyház számára, hogy elfogadja az evolúció elméletét, amikor emberek seregét kínozta meg az inkvizíció során a szabad gondolkodás végett, melyet most a tudományos közösség rutinból elfogad, ezt képmutatásnak tekintik, mint ahogyan az is. Senkit nem lehet hülyére venni, és ha mást nem is tesznek, ezek a hamis manőverek elfordítják azokat, akik az egyházban a folytonosság és a biztonság érzését keresték. Még ahol az egyház és az állam időlegesen összeolvadtak, ez még ott is a változás tárgya, és hirtelen felborulhat, hogy így az egyház újra a fogyatkozó hívek bizalmára szorul.