Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. július |
- |
Dél-Amerika kontinense egy háború feszítésébe került látogató önmagukat-szolgáló és másokat-szolgáló idegenek között. Ezek a csoportok érintkezésekbe bocsátkoztak egymással, és néhány esetben ezek extrém mértékeket vesznek. A lakosság pszichéje, miután befolyásolva lett a félelem és az önös érdekeltség irányába vérüket-kiszívott és legyengített kontaktákról szóló valótlan történetekkel, sokk-kezelést igényelt. Ezek a valótlan történetek azt a benyomást keltették, hogy vért veszítettek a kontakták, akik valójában csak szimptomatikusak voltak erre. Ezek az epizódok az önmagát-szolgálni látogatásai eredményeképpen történtek, melyek során ezek a kontakták, leadván a Hívást, engedték magukat, hogy megfélemlítve legyenek együttműködésben egy ilyen elbánással. Enélkül az engedékenység nélkül, a kontaktán semmiféle fizikai változás, de egyáltalán semmiféle látogatás nem is lehetséges. Az ember irányítja a szituációt. Mindazonáltal, összhangban az önmagukat-szolgáló idegenek szándékával, vérüket kiszívott és legyengített kontaktákról szóló híresztelések terjedtek el.
A választott sokk-terápia hasonló volt a roswelli forgatókönyvhöz, ahol a népesség azt a benyomást kapta, hogy az idegenek sebezhetőek, fájdalmaik lehetnek, és emberek segédkezésére és szánalmára lehet szükségük. Míg egy ilyen szituáció nem áll direkt módon szembe a vérkiszívott és legyengített kontakta-sztorival, addig megvan az a hatása, hogy tagadhatóvá tegye ezt a történetet, minthogy a pontos szituáció a legyengített kontaktákkal nem ismert. Az ő történetük sokféle módon értelmezhető lenne, beleértve emberi civakodásokat, szerelmesek harapásait és az erőtlenséget, amely a mértéktelenségből következik, például. A sebezhető idegenekről elterjedt szóbeszédek a nyilvánosság véleményeinek zömét ilyen irányokba volna hajlamos terelni inkább, mint az idegenek uralma felé. Így, a másokat-szolgálni megnyeri a küzdelmet a nyilvánosság érzékeléséért, és a szánalom és az aggódás felváltja a félelmet.
Természetesen, hogy egy ilyen szituáció teremtődjön, ahol a szánalom és a törődés lesznek előhívva, ott lennie kell fájdalomnak, sérülésnek, és elszántságnak. Mint Roswellnél, itt is számos a másokat-szolgálóban lévő idegen határozott úgy, hogy feláldozza magát és aláveti magát a terrornak és a testi bántalmaknak, a fájdalomnak és a halálnak, hogy elérje ezt a véget. Mint Roswellnél, a hajóik szándékosan zuhantak le, viszont ellentétben Roswellel, ahol mindenkinek meg kellett halnia a lezuhanáskor, itt a résztvevők többségének élnie kellett, mégpedig egy szánalmas helyzetben. Így tettek hát, és a félelmük, szorongásuk nem színészkedés volt, mivel meg voltak sérülve és halálra voltak rémülve. Terv szerint, beszédes és fogékony gyerekekkel találkoztak, akik a történetüket elmesélték akinek csak tudták, ahogy várható volt. Nyíltak és ártatlanok: ezek a szemtanúk soha nem lettek kérdőre vonva, és mert az Ufológia napjainkban szervezett, a történet darabkái gyorsan fel lettek csippentgetve, mielőtt vízbe fojthatták volna őket egy eltitkolásban. Ezért, a foganatosított eltitkolási intézkedések, a Brazíliában jól ismert taktikáknak megfelelően, egyszerűen csak még hozzáadnak a helyzet realizmusához.