Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. május |
2002. július |
Régebbi korokban, amikor a csata az emberi lelkekért még forrón és keményen izzott, az önmagukat-szolgáló orientációban lévők időnként megpróbálták kibillenteni az egyensúlyt az emberekre eresztve a kutyáikat, hogy megpróbálják megfélemlíteni őket. Ez volt a helyzet, amikor sárkányokat és nagy, kopasz pofájú vérszívó denevéreket hoztak a Földre, és rászabadították őket a szerencsétlen népre. Mivel ezek az állatok nem honosak a Földön, és mivel a kihalásig vadászta őket a feldühödt sokadalom, ezek az epizódok rövid életűek voltak, és csak a sárkányok és vámpírok legendáiban maradtak fenn. Ez történik ma a Chupacabrákkal, egy alacsony intelligenciájú emberszabásúval, amely a testnedvekkel szívesebben táplálkozik, mint a hússal. Egy pár százat szabadon engedtek belőlük a Földön, körülbelül ugyanannyit, mint amennyi sárkány és vérszívó denevér lett szabadjára eresztve a múltban. Ma, a Chupacabrákon kívül, nincs más élő idegen kutyafalka errefelé, maguk a Chupacabrák pedig hanyatlásban vannak.
Csakúgy, mint más veszedelmek esetében, ezek a lények sem támadhatnak rá az emberekre, hacsak az ember engedélyt nem ad erre, viszont a megrémült emberek, akik arra következtettek, hogy tehetetlenek, adnak engedélyt azzal, hogy lemondanak a küzdésről. Mi tartja féken a Chupachabrákat, és hogy engedhet meg a Világok Tanácsa olyasmit, ami a Be-Nem-Avatkozás megszegésének tűnik? Amiért mi azt mondtuk, hogy a Föld és annak jövője az emberek kezében van, pontosan ez az, amiért a Chupacabrák feltűntek - a kérésére nem csak egyvalakinek, hanem sok embernek, akik szorosan társulva vannak önmagukat-szolgáló idegenekkel. Lényegében, ők azt remélik, hogy ezzel egy jobb helyet nyernek a jövőbeli otthonukban, hogy magasabban végzik a hierarchiai ranglétrán, mintsem legalul, de a tréfa őrajtuk lesz. Őket kihasználják, de az itt lévő önmagukat-szolgáló idegenekhez jutó hívásuk erejénél és méreténél fogva, ilyen szituáció, mint a Chupacabráké, jöhet elő.
Mindazonáltal, minthogy a Chupacabrák idegen eredetűek, a megszorítások még mindig érvényesek. Hacsak egy ember nem ad engedélyt, lényegében beleegyezést, támadás ember ellen nem valósulhat meg. Ez tekintélyes önmagát-szolgáló erőforrásokat köt le, mert bár a Chupachabrák a 3. denzitásban tartózkodnak, az önmagukat-szolgáló idomárjaik szintúgy ott kell vesztegeljenek, hogy megzabolázzák őket olykor-olykor, jóllehet egy emberek számára láthatatlan pórázzal. Ezeket az idomárokat - akiknek legtöbbször a dínóként ismert idegen életformájuk van - szintén megláttak emberek feszült pillanatokban, amikor az egyébként normális intések, hogy csak a tudatalattiban hagyjanak idegen észleléseket, másodrangú lett az izmos Chupacabrákra való ügyeléssel szemben. Ha ezek a szigorítások nem lennének érvényben, ilyesféle mókákat vég nélkül alkalmazna az önmagát-szolgáló, akinek nincs érzéke a fair playhez.
A Chupacabrákat, amikor elpusztulnak, visszavonják és eltüntetik, hiszen egy rémítő mítosz elveszíti a varázsát, ha egy elhullott tetemet meg lehet rugdosni és fel lehet boncolni. De ami fontosabb ennél, egy döglött Chupacabrát beazonosíthatnának, mint nem erről a Földről származó lényt, potenciálisan, és ezzel érvényét veszíti a Kétségnek egy Mértéke. Következésképp, a Világok Tanácsa azt a szabályt hozta, hogy nem hagyhatják ezeket szanaszét, hogy erre a következtetésre lehessen jutni, mivel ez kibillentené a hatalmi egyensúlyt potenciálisan az önmagukat-szolgáló táborok javára. A tömeges földreszállásokról szóló híresztelésekhez hasonlóan, amelyek nem fognak megtörténni - sem az nem lesz megengedve, hogy megrendezzék őket, idegenek -, az efféle halott tetemek és az idegen kezektől jövő ártalom burkolt célzását igen nagy mértékben kihasználnák az önmagukat-szolgáló idegenek. Ezért, egyenlőn tartva a befolyások egyensúlyát, az önmagát-szolgálni és a másokat-szolgálni között, hogy az emberek még mindig megtehessék 3. denzitású döntésüket, ezt a szabályt kötelezővé tették.
Végül ezek el fognak tűnni, az észleléseik apránként csökkennek, ahogy a Földön lévő önmagukat-szolgálók keze tele van más dolgokkal a vesztésre álló csatájukban Dél-Amerika kontinenséért. Nekünk, a másokat-szolgáló zétáknak lehetőségünkben áll, hogy meséljünk erről az emberi népességen elkövetett cselfogásról, mivel mi itt nem az önmagukat-szolgáló idegenek szándékait tárgyaljuk ki, akiket mindenesetre láttak már emberek, hanem a Chupacabrák tevékenységeit. Ezért, mi nem sértettük meg az Érintkezési Szabályokat.