Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. szeptember |
- |
Csoportos párbeszédek megerősítenek tapasztalatokat. Az egyén, fordítva találva magán a pizsamáját, tudja, hogy történt egy látogatás, de titkon eltűnődik, hogy talán megcsalja az emlékezete. Kontaktáknak egy csoportjában egy szinergia (egymást kiegészítő együtthatás) lép életbe; először az egyik, majd a másik ismeri fel, amint mások mesélik a történeteiket, hogy nincsenek egyedül a tapasztalataikban. A kontakt csoporton belül olyan részleteket osztanak meg egymással, amelyek nem jelentek meg nyomtatásban, és ennélfogva nem lehet ezeket meghamisítani, és sok érzelemmel és meggyőzéssel adják elő őket. Amikor ezek a részletek, egy másik személy által elmondva, megegyeznek a hallgató történetével - egy megosztástól több dolog történik, és egy Ébredéstől több minden megy végbe. Egy Átalakulás megy végbe. A kontakt csoport most már embereknek egy olyan csoportja, amely többé már nem játszadozik egy gondolattal, többé már nem veszekedik egymással, hanem higgadtan szembenéz az Átalakulás valóságával, nyitott szemmel és nyitott elmével, leginkább pedig nyitott szívvel. Innentől, a többiek között járva kint a társadalomban, minden másként fest. Az eszelős sürgetés, hogy a Józsinál jobban éljen, a nemzeti bajnokság fontossága, a SETI programról való csevely - mind-mind egy másik perspektívába helyeződnek.
Olybá tűnik, mintha az emberiség egésze egy árokban lenne és nem lenne képes kilátni egy keveset kivéve, akik magasra nőttek. A kilátáshoz túlságosan alacsonyak úgy viselkednek, mintha minden, ami számít, az árokban játszódna le, az ő saját kicsiny világukban. Azon kevesek, akik elég magasak hozzá, hogy túlpillantsanak, többet tudnak, de alig tehetnek többet annál, hogy egymásra nézzenek és mosolyogjanak a körülöttük lévők tudatlanságán és rövidlátásán. Hasonló a helyzet a kontakt csoportok tagjaival, akik úgy találják, hogy csak egymás között tudnak őszintén beszélni.
Egy-egy Átalakulás van folyamatban, egy-egy személyes Átalakulás, de a dolgok rendjében nem kevésbé fontos. Nagy homokdűnék épülnek sok homokszemcséből, és legvégül a kollektív tudatosság olyan, hogy ez a transzformatív lendület elkezd hatni a társadalomra. Az asztalra kerülő elgondolások vitázás helyett támogatást nyernek. A nyilvánosságot érintő programok a szélesebb látókör felé döntődnek meg finom módokon. A kis homokszemek kupacokat hoznak létre, miközben senki észre sem vette, és a szél csak egy párat fújt közülük egyszerre.