Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2002. január |
- |
Mi azt javasolnánk a lakosságnak, hogy ne kapaszkodjon az irányításba, függetlenül bármely felajánlástól, amit ők esetleg tennének, ahogy a póluseltolódás közeleg. Tájékoztatunk, hogy az elit foglalkoztatási ajánlatokat fog tenni, a nemrég még munkanélküliek számára, azzal a tervvel, hogy rabszolgákat csináljon azokból, akik elfogadják ezeket a felajánlásokat. Tájékoztatunk, hogy katonai bázisok, vagy nagy tömegű kormányzati dolgozókat helyben foglalkoztató nagyvárosok közelébe való költözést, vagy ott maradást el kellene kerülni. Tájékoztatunk, hogy az Egyesült Államokban vannak bizonyos ismert helységek, ahol egy árnyékkormány ismerten meg van alapítva. Túl ezeken a nyilvánvaló tényezőkön, mi más még a vezérfonala annak, hogy a vezetés éppen csapdát állít?
Amikor katasztrófák sújtanak, természetes, hogy katasztrófa-ellátást nyújtsanak. Ez a helybéliek kiköltöztetésének formájában történik, el az ártalmas útból, és be az iskolákba és templomokba, ahol takarókat, matracokat és forró levest adnak. Sátrakat lehet felverni ideiglenes szállásul. De a póluseltolódásba érve, ez a katasztrófa-ellátás egy másféle formát fog felvenni. A hajléktalanul maradt csoportok elmozdítását fogják szorgalmazni, el a szülőföldjüktől, és be a nagyvárosokba és a nekik előkészített laktanyákba. Ez lesz az a változás, ami gyanúkat kell majd ébresszen!
Azután, figyeljétek az elit lépéseit, amikor földet vesznek és enklávékat építenek. Ez a jelenség nem annyira titok, mivel a helyiek teljesen jól megfigyelik ezt, ha pedig ők a ti helységetekbe költöznek, ti akkor költözzetek el! Ezek nem lesznek jó szomszédságok, és nem is fogják megváltoztatni a módszereiket vagy elkezdeni másokkal törődni, amikor az idők szorulttá válnak.
Egy harmadik tényező lesz a hely kellemessége. Annak ellenére, hogy a partvonalak és a hegyek némiképp veszélyesek, vannak kellemes helyek is az életre. Az elit vonakodó lesz a legbiztonságosabb helyekre költözni, el a nagyvárosoktól vagy a partvonaltól, és meg fog próbálni engedni egy kompromisszumnak. Ezért, nem fogjátok őket hátborzongató területekre költözve látni, ki vidékre, a tehenek és a parasztok közé. Így ezek a területek viszonylag biztonságosak nektek!
Egy városon belül, az önmagukat-szolgálók folytatni fogják a haszonhúzásaikat, ahogy azt ma is teszik. Ez az, amiért mi azt javasoljuk, hogy ne legyetek egy városban, mivel ezeknek a játékoknak kell majd némi idő, hogy lefussák a pályájukat, amíg az önmagát-szolgálni kifogyva nem találja majd magát a szerencséből, és eközben a másokat-szolálók lehet, hogy egyáltalán nem is maradnak életben. A legjobb esélyt a falusi területekre való költözés jelenti, ahová az önmagukat-szolgálók a legkevésbé valószínű, hogy mennek, mivel a nyereségek nem jók. Az önmagukat-szolgálók a gazdag enklávékat részesítik előnyben, elsőként, majd a városokat, ahol sok család és üzlet van, amiket ki lehet fosztani, és mindegyik közül a legkevésbé a vidéki területeket, különösen, hogy a menés gyalog fog történni. Azok, akik csapdában maradnak a városokban, az önmagukat-szolgálókkal, legjobb, ha meghúzzák magukat, majd pedig más másokat-szolgálókkal állnak össze, csalit vetnek és fordítanak. Mi ezzel arra gondolunk, hogy beképzeltté kell tenni az önmagát-szolgálnit, arra a hitre vezetve őket, hogy majd lecsaphatnak a másokat-szolgálókra, hogy kifosszák őket, vagy hogy játsszanak velük, de ehelyett az alagsorba esve fogják magukat csapdában találni, kijárat nélkül. Ne feledkezzetek meg róla, hogy csapdába ejteni egy fosztogatót, aki nem szándékozik szolgálatot tenni nektek, és azt adni neki, amit ő tervezett adni nektek, nem könyörtelenség, hanem karmikus igazságszolgáltatás.