ZetaTalk: Egyes�t� Elm�let

Einstein sokkal t�bbet �rtett, mint amennyit az emberis�g fel� tov�bb�tott. Visszatartott inform�ci�t, sz�nd�kosan, mint ahogy az �sszes l�togat� teszi egy 3. denzit�s� vil�g el�l, ahol a lelki fejletts�g nem teljes, �s ahol magas szint� haditechnika az �nmagukat-szolg�l�kat t�l nagy el�nyh�z juttatn�. Az emberis�g ez�rt egy halv�ny k�pet kapott, �s csak egy halv�ny k�pet, egy olyan vil�gra, amely nem lesz sz�mukra megengedett, hogy felfedezz�k ebben az id�ben. Einstein relativit�s elm�let�t, amely k�ts�gbe vonta az elfogadott n�zetet, miszerint az agyag �s az energia nem alak�that� �t egym�sba, hevesen elutas�tott�k. K�zreadva az egyes�t� elm�let�t, Einstein nem t�rekedett arra, hogy megmagyar�zza mindenki megel�ged�s�re a t�nyez�ket, amelyek a bolyg�k mozg�s�t �s a szubatomi r�szecsk�ket ir�ny�tj�k. � igyekezett �tg�ngy�lni a relativit�si �rvel�seit kieg�sz�t� anyaggal, hogy a kritikusai befogj�k a sz�jukat, �s elkezdjenek gondolkodni. Enn�lfogva, az egyes�t� elm�let nem teljes, �s sosem lett m�sk�nt sz�nva.

Mi az, ami hi�nyzik? Az emberis�g aligha lehet tudatlan a gravit�ci�t illet�en, �s el�g pontosan tudja azonos�tani ezt az er�t, csak�gy, mint a mozg� t�rgyak viselked�s�t, �s m�g a kisbaba j�r�k�ja is egy labornak min�s�l ebb�l a szempontb�l. Einstein meg�llap�totta, hogy l�tezik k�t m�sik, ugyanilyen jelent�s�g� er� is, de mint a relativit�s elm�lete eset�n, ez mag�ban foglalt az ember sz�m�ra �j t�nyez�ket �s n�zeteket is.

A harmadik er�, melyet � rezg�si intenzit�snak nevezett, Einstein tud�st�rsai elm�letinek tekintettek, de ez megjelenik a term�szetben is, a Bermuda-h�romsz�gben �s m�s hasonl� helyeken, ahol term�szetes denzit�sv�lt�s t�rt�nik, �s ez volt az alapja a Philadelphia k�s�rletnek is. Az Einstein �ltal ny�jtottn�l tov�bbi r�szletez�se ennek a harmadik er�nek a felbujt�s�t jelenten� azoknak a v�gyainak, akik a Philadelphia k�s�rletet vez�nyelt�k le, akik biztosan visszat�rn�nek a fabrik�l�saikhoz, �jabb k�zleg�nyeket k�ldve a borzalmas hal�lba abb�li kedv�kben, hogy megzabol�zz�k a m�s denzit�sokba val� �talak�t�s k�pess�g�t. A Philadelphia k�s�rlet t�k�letes p�ld�jak�nt �ll annak, hogy a 3. denzit�s� vil�gok mi�rt nem kapnak a szellemi �retts�g�k�n t�li technol�gi�t. A homokoz�ban j�tsz� kisgyerekeknek nem adnak oda megt�lt�tt fegyvereket, legal�bbis felel�ss�gteljes szem�ly nem ad nekik. Enn�lfogva, b�rmely nyom�s az emberek fel�l, hogy t�bbet tudjanak meg Einstein harmadik er�j�r�l, egyszer�en nem lesz eredm�nyes, nem sz�m�t, hol alkalmazz�k ezt a nyom�st, vagy hogy milyen �gyesen van k�r�tve. A v�lasz: nem.

Einstein negyedik er�je az volt, amit � nyom�s visszaugr�snak nevezett, �s ez megfelel annak, amit mi a repulzi�s er�nek nevezt�nk. Ez az er� megzavarta Einstein tud�st�rsait, akik nem tudt�k eld�nteni, hogy hogyan tegy�k pr�b�ra az elm�letet, �s Einsteint�l nem kaptak seg�ts�get ebben a tekintetben. Igazs�g szerint, abban a korban, nem volt m�djuk az embereknek, hogy demonstr�lj�k a repulzi�s er�t, mivel a teszt felt�telez egy megsz�k�st a F�ld gravit�ci�ja el�l, amely nem volt lehets�ges az �rhaj�z�s kora el�tt. Be lesz-e fejezve Einstein egyes�t� elm�lete m�g az ember idej�ben? Minthogy az emberis�g fokozatosan kivon�dik a forgalomb�l az elk�vetkez� �talakul�s idej�n, �s t�ls�gosan �retlennek tekintett ahhoz, hogy eff�le tud�s birtokosa legyen, az egyes�tett elm�let az ember sz�m�ra megmarad �ppen annak: egy elm�letnek. A te�ri�b�l, ahogy azt Einstein beny�jtotta, sz�mos kulcs darabka hi�nyzott, �s ezen darabk�k n�lk�l nem lehets�ges el�rehalad�s. Bocs. N�jetek fel, azt�n majd besz�l�nk r�la.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com