Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. február |
- |
Az emberek azt gondolják, hogy a gravitáció egy egyszerű, egyedi erő, de a gravitációnak sok aspektusa létezik, és változik a kérdéses objektumok összetétele és egymástól való távolságának függvényében.
A gravitáció különbözik az eltérő összetételű anyagok között. A hasonló összetételek jobban vonzzák egymást, a felépítőik kompatibilitása végett. Idegen drámákat nem kell megoldaniuk. A fémek súlyosan jelennek meg ebben - bár nem akartunk szóviccet csinálni -, mivel egy mágneses komponens lép be az egyenletbe. Bár az objektumoknak rugalmasságuk van, hogy elforduljanak, az egyik vagy mindkettő úgy fog manőverezni, hogy mágnesesen egymáshoz igazodnak. Ehhez idő kell - bár csekély -, és így egy fémgolyó lehet, hogy lassabban látszik esni a vákuumban, mint egy hasonló súlyú tárgy, aminek csekély a mágneses emlékezőképessége. A szerves vegyületek is reagálnak a mágnesességre, eltérő módon, mint a szervetlen anyagok, és ez az atomok közti összetett kötéseknek köszönhető. A kötés magában foglalja az elektronok lekötését, amelyek egyfajta ragasztóként használatosak, abban, hogy több mint egy atom osztozik meg rajtuk. Ezért a szerves anyag általánosságban nem fogja tapasztalni az interferenciát, amit a szabad elektronokkal rendelkező anyag okoz egy gravitációs vonzás esetén. A szervetlen anyagoknak lényegében idő kell, hogy leadjanak vagy felvegyenek elektronokat, lelassítva azok mozgását.
Általánosságban minél nehezebb egy tárgy, annál nagyobb a benne generált gravitációs erő egy másik tárgy felé. A gravitációs erő több, mint összetett, félremagyarázható, de ezt a körülményt elveszítik azok, akik a drámát nézik, mert a legtöbb dráma magában az objektumban játszódik le. Miért ne ez lenne a helyzet? Miért csak a nem szomszédos anyag felé nyúlna ki az anyag a vonzásával, és miért nem a közeli anyaghoz, amelyik kéznél van? Egyesek ezt belső gravitációs kompressziónak hívják, de ez pusztán csak gravitáció, mely minden egyes atomot a nagyobb tömeg felé akar húzni, ami egy gömb esetén - mint egy nap vagy egy bolygó - többnyire a középpont felé irányul. Mivel a gravitáció ereje minden irányba hat, a nagyobb vagy a nehezebb objektum több csalogatót bocsát ki, mint egy kisebb, vagy egy könnyebb objektum. Amikor egyszerre több objektum van jelen, hogy egymásnak adják a csalogatót, a versengés minden testet határozatlanságra késztet, és egy egyensúlyi helyzet teremtődik az objektumok tömegének és összetételének, valamint egymástól való távolságának megfelelően. Az emberek a gravitációról való felfogásukat hiányosnak találják, mert nem veszik tekintetbe a repulziós erőt, amit nagy testek - mint amilyenek a bolygók - egymás felé generálnak.