ZetaTalk: M�gneses / F�ldrajzi

Mi�rt k�l�nb�znek a m�gneses �s f�ldrajzi p�lusok, �s minthogy a F�ld f�ldrajzi p�lusai okozz�k a m�gneses p�lusok imbolyg�s�t, nem azt jelzi-e ez, hogy a F�ld m�gnesess�ge csak a F�ldre jellemz�? Nem ez a helyzet. Vajon a fut�, aki egy egyenes �tvonalon halad, ilyen gondolkod�s szerint, nem hol jobbra, hol balra lav�roz? Vegy�k a gyorskorcsoly�z�t, aki vadul hol jobbra, hol balra l�d�t az egyens�ly�rt, de igaz�b�l egy egyenes ir�nyba halad. Azt magyar�zn�tok tal�n egy valakinek, aki a korcsoly�z�t n�zi, hogy a vad l�b�l�sok alapj�n kellene meghat�roznia az ir�nyt, amikor nyilv�nval�, hogy az ir�nyz�k �lland�? Az ir�nyz�k tal�n nem a r�szek �sszegz�s�vel azonos? Nem az egyens�ly, a k�z�ppont az, ami sz�m�t? Az �rdekl�d�s t�rgya itt nem a F�ld imbolyg�sa, hanem, hogy a f�ldrajzi �s m�gneses p�lusok elt�rnek. Mit�l t�rhetne el, k�l�n�sen, hogy a k�l�nbs�g egy imbolyg�st okoz az Univerzumhoz val� m�gneses igazod�sban?

Egy p�luseltol�d�s ut�n a F�ld forg�sa �jra elkezd�dik, �pp mihelyst a bajkever� 12. bolyg� elhagyta a sz�nteret, ami napokon bel�l megt�rt�nik. A F�ld magja, �sszezavarva a 12. bolyg� �ltal, �rv�nyl�s k�zepette lel r� �jra m�gneses c�vekjeire. A F�ld k�rge mostanra m�r befejezte az elcs�sz�s�t, �s �jra �sszekapcsol�dik, gravit�ci�san, a nagyobb �rtelemben vett Naprendszerrel, abban a vonz�si / tasz�t�si t�ncban, melyen a bolyg�k �r�k�sen kereszt�lmennek. A t�bbi bolyg� a Naprendszerben, mint ahogy a F�ld is, mozg�sban van. A h�zg�l�s �s taszig�l�s �jra elkezd�dik, �s a F�ld elkezd forogni. De a mag m�g nem �llapodott meg, foly�konyabb l�v�n a k�regn�l, �s eltart neki egy ideig a norm�lis keretek k�z� jutni, hogy hozz� igazodjon a k�rnyez� Univerzum m�gneses befoly�saihoz. Ez�rt, a m�gneses p�lus lehet, hogy v�g�l egy olyan helyzetbe ker�l, ami k�l�nb�zik a f�ldrajzi p�lus�t�l, amely megel�zte �t az �jrak�pz�d�sben. Ez v�ltozik minden egyes p�luseltol�d�s alkalm�val, hogy id�nk�nt a p�lusok egy vonalba �llnak, n�ha pedig egy k�l�nb�z�s�g �ll fel.

�ltal�ban, a forg�s kontra m�gneses megd�l�s k�zel �sszehangol�sban van, l�v�n a jelenlegi 23 fok egy aberr�ci�. A legutols� p�luseltol�d�s, a zsid�k kivonul�sa idej�n, er�szakos volt �s gyors, az �thalad�s oly k�zeli �s hirtelen, hogy az �ce�ni hasad�kok el�g sz�lesre hasadtak ahhoz, hogy az �ce�nt - ahogy m�rt�k - 16-20 l�bbal (5-6 m�terrel) lecs�kkents�k, mivel az eltol�d�snak, alighogy megkezd�d�tt, v�ge is lett. Ez egy megz�kken�, repeszt� hat�s volt a lemezeknek, melyek egym�snak z�kkentek, visszapattantak �s sz�tszakadtak. Enn�lfogva - a legut�bbi eltol�d�s gyors �s er�szakos term�szete miatt - k�l�nbs�g van a f�ldrajzi �s m�gneses p�lusok k�z�tt, melyek rendszerint hajlamosak k�zelebb esni egym�shoz 10 fokn�l. Mi �gy sz�m�tjuk, hogy ez a k�vetkez� elhalad�s jobban �sszhangba fogja hozni �ket, b�r sok �vtized fog eltelni, miel�tt a t�l�l�k meg�llap�thatn�k, hogy merre vannak a m�gneses �szaki �s d�li sarkok, az id�peri�dus k�vetkezt�ben, ami a mag meg�llapod�s�hoz sz�ks�ges, �s bemutathatn�k annak szab�lyszer� rezonanci�j�t.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com