Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. július |
- |
Az ember egy megbűvöltetésben van a korai formáival, jó okokból. A korai ember apja volt a gyereknek, és a gyerek szeretné tudni, honnan ered. A korai ember megjelenése változott, ahogyan a fejlődési fázisai változtak: sorba állva, ahogy valaki várná, a majomszerűtől az emberszerűig. A hipotézis a megjelenésére majdnem mindig az emberszerű jellegzetességek felé hajlik, mivel az emberek kényelmetlenül érzik magukat egy mértékig, amikor az eredetüket fontolgatják. A majmoknak fényes színezetük van az arcukon és a hátsójukon, és ilyenje volt a korai fehér embernek is. Hegyes kiálló fogak voltak a cigány ember egy ismertetőjegyei, akinek grimaszkodó arcán jobban kilátszottak a fogak, mint egyébként. Az afrikai fekete embert szőr borította, a korai szakaszaiban, és bár a mai fekete férfiak általában arcszőrzet nélküliek, a szakáll jelen volt a prototípusban. A kínai ember leszármazottjai pedig meglepődnének, ha megtudnák, hogy farkuk volt elég hosszú ideig.
Az embert, mind a 6 rasszban, fokozatonként fejlesztették ki, és ezen fejlődési szintek között hagytak egy időszakot, hogy a dolgok leülepedjenek, és hogy a genetikailag megtervezett termék/mű kiállhassa a próbáját. Volt úgy, hogy megbukott? Gyakran ez történt, közbelépést eredményezve, finomhangolva a terméket, hogy kijavítsanak bármit, amit problémásnak véltek. Archeológusok csontokat fedeznek fel, mint amilyenek a Neandervölgyi Emberé, és csodálkoznak, hogy mi lett vele. Kihalt? Továbbfejlődött? Úgy tűnik inkább, hogy egyszerre csak eltűnt, de micsoda szép szál legény volt ő!
A Neandervölgyi embert kézbe vették, hogy kijavítsanak egy problémát. Minden példányát? Igen. Ez úgy történt, hogy sterilizálták őt, egy egyszerű nyisszantással a hímen, miközben szabadon kóborolt, és genetikailag módosítva azokat, akiket a laborba vittek. Hogy ne legyen félreértés, a labor nem ketrecekből állt, hanem ebben a példában ez egy sziget volt, és egy paradicsom, mint ilyen. A laboratórium egy szabályozott környezet volt, de a szükségesnél nem több szabályzóval. Mik voltak tehát a Neandervölgyi problémái, és mi lett belőle? A Neandervölgyinek, nagy brutál/barom volt ő, emésztési problémái voltak. Gyakran azt feltételezik, hogy azért halt ki, mert hülye volt, vagy konfrontációs, de ő ezek közül egyik sem volt, és csak amiatt ment keresztül változtatásokon, mert hasi panaszai voltak. Nem élte végig a teljes életét, és néhány egyede fiatalon halt meg, mert képtelen volt megemészteni a rendelkezésére álló ételt, hogy kihasználja a növényzetet és az állatvilágot, ami elkerülhetetlenül az étrendje volt. A genetikai korrekciója után, amikor visszatért környezetébe, másképp nézett ki: egy kicsit olyannak, mint a cro magnoni ember.
A Homo Erectus csontjai egyszerűen több, mint egy faj evolúcióját jelzik egy konkrét stádiumban. Hová ment? A laborokba, hogy a következő stádium legyen belőle. A kirakós játékot, amelyet az archeológusok próbálnak összerakni, megfeleltethetitek az út menti szeméttel. Emitt kólásüvegek, amott műanyag csomagolóanyagok, és egy másik kéznyújtásnyira, egyáltalán semmi szemét. Ha valaki nem értette meg, hogy a szemetet befolyásolták az újrahasznosítási próbálkozások és törvények, az alumíniumért és az üvegért fizetett árak, és hogy helyi csoportok vagy kivezényelt fegyencek indultak útnak, hogy megtisztítsák az út szélét a szeméttől, annak a mintázatok nem mondanának semmit. A hiányzó láncszemre az ember evolúciós fejlődésében a választ nem egy sajátságos csonthalmaz jelenti még felfedezetlenül, hanem a genetikai tervezők csapatai adják meg, akik időnként leereszkedtek a Földre, hogy leellenőrizzék/megnézzék a munkájuk gyümölcsét, és eltávoztak, amint az emberiség egy újabb lépést tett előre.