Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
1998. november |
A tudósok az utóbbi időben szorgalmasan térképezik fel a területeket az emberi agyban, amelyek a gondolkodás közben aktívak. Ez egy régi keletű gyakorlat, és egyáltalán nem alaptalan. Ha az ember ránéz egy tárgyra, az agy vizuális területei a szokásosnál aktívabbak lesznek, és ha egy másvalaki telepatikus összeköttetésben áll a tárgyra néző emberrel, mindkettejük agyában ugyanazok a területek lesznek aktívak. Ezt évtizedek óta ismerik, és feljegyezték. Ami újkeletű, az a próbálkozás, hogy olyasmiket dokumentáljanak, hogy hogyan történik az emberek gondolkodása, miként jutnak logikus következtetésekre, vagy hogyan lehet, például, briliáns éleslátásuk. Egyszerű állatokkal is felvehető, egy labirintusban betanítva őket, a tanulási görbe, ami szerint megtanulják, hogy ha követik például a sima falat, akkor élelemhez jutnak. Az első alkalommal, amikor ez történik, ez még véletlen, így a patkány egy társítást végez. Sima fal = élelem. A következő alkalommal, amikor a patkányt a labirintusba helyezik, ha éhes, nagyobb súlyt fog fektetni a sima falú útvonalak felkutatására, mint a durva mintázatú utakéra. Mi történt itt?
A gondolati társítás a patkány agyában egy kémiai láncolat a meglévő agysejtekben az agy meghatározott területein. Az éhség a patkányban most már összekapcsolódott az agy azon szekcióival, amelyek vizuális és tapintási lenyomatokat tárolnak. Ezek a lenyomatok, éppúgy, mint az útvonalak, kémiaiak. Ezek a lenyomatok, vagy tárolt adatok, és az útvonalak, erősödnek vagy gyengülnek, attól függően, hogy milyen gyakran használják őket. Több használat, megerősített kémiai szerkezet. Kevesebb használat, legyöngített kémia. Ha a patkány az ez után következő időkben már nem talál élelmet a sima falak mentén, akkor egyre ritkábban fogja felkutatni ezeket az utakat, amíg a sima falak egy idő után már nem fognak különösebb jelentőséggel bírni a patkány számára, mint a többi fal. Ezek a kémiai útvonalak nem egyformák. Arra az agyterületre jellemző karakterisztikáik vannak, ahová mutatnak, és egyszerű férgeknél némiképp transzferábilisek.
Ha férgeket betanítanak arra, hogy jobbra vagy balra tartsanak az élelemért, vagy hogy elkerüljék a sérülést, majd ezután az agyukat más férgek felfalják, akkor ezek látszólag a tudást is magukhoz vették. Mi történik itt? Az agyi vegyületek, nem bontódván le az emésztés során, az agy vérellátásába vándorolnak, és minthogy ezek hasonló vegyi képződmények hasonló férgekben, az új gazda agyi útvonalaihoz kapcsolódnak hozzá. A jobb és bal irány vegyülete sajátos ezeknél a férgeknél, az agy egyik vagy másik odalán helyezkedvén el csekély különbségekkel, és bár ezek a különbségek csak csekély mértékűek, ahhoz elégségesek, hogy a társát elfogyasztó férget előnyhöz juttassák, az agyának egyik vagy másik oldalához kapcsolódva hozzá. Egy átvitt tanult reakció, igazolván, hogy az agy kémiai úton működik, vegyi útvonalakkal és vegyi képekkel.
Az érzések is kémia, belülről generálva. Az érzetek, az agy csodája, hogy elgondolásokat őrizzen meg, lényegüknél fogva szintén kémiai reakciókhoz társulnak. Valójában ez teremti meg az alapot. Mi más lenne ott? A hormonok stimulálják az érzéseket, a hormonokat pedig a mirigyek idegi ingerlése hozza létre. Minden össze van fonódva. Az érzékszervek fénysugarakat vagy hőt érzékelnek, vagy más ilyen ingereket, amelyek kémiai reakciókat váltanak ki, amik végighaladnak az idegek mentén, majd azután az agyatok tárolja őket kémiai megváltozásokkal. Ezek a kémiai megváltozások olyan lassan bomlanak le, hogy meghaltok, mielőtt ezek jelentős hányada szintén ezt tenné, és emiatt van az emlékezetetek. Ez egy kémiai tároló, hasonló egy számítógépes adatbankhoz, melyben a kémiai megváltozások jóformán tartósan bevésődnek az agyatokba.
A komplex gondolkodás lebontható lépések ezreire, amelyek mindegyike érzékszervi emlékkel kapcsolatos. Még az absztrakt számfogalom is érzékszervi emlékekhez kapcsolódik. A kockákat egymásra rakó kisgyerek észreveszi, hogy négy egymásra rakott kocka magasabbra ér, mint három, és a "nagyobb" fogalma ezekhez a számolásokhoz kapcsolódik. Ez a torony alacsonyabb? Ha még egy kockát rárak, egyformák lesznek. Egy kezdődő algebrai egyenlet épül a baba fejében. A nagy gondolatok sok kis tárolt agyi adatból épülnek fel, és még ennél is sokkal több kapcsolódásból. A nagy meglátásoknál egyszerűen két vagy több előzőleg összefüggéstelen kapcsolódás egymásba átívelődik, hogy összefüggjön. Hogyan történik ez az átívelődés?
Ismeretes, hogy az emberek legjobban úgy tudnak gondolkodni, ha közben lépkednek, és hogy a bénult gyerekek, akik képtelenek kúszni vagy járkálni, némely képességekben hiányt szenvednek, hogy fogalmakat sajátítsanak el. Ez véletlen abban, hogy a kapcsolódás csak helyi közelségből adódik, de nem véletlen abban, hogy az ezekben a vegyületekben gazdag agyi területek azért olyan aktívak, mert kapcsolatuk van az illetékes problémához. Ezért az agy csak megtesz egy bemutatást. Ti két aktív terület itt, beszéljetek egymáshoz. Ezért, a gyerek, aki magát egy falra nézve találja, melyen át akar mászni, és egy pár dobozt lát a közelben, visszaemlékezik az építőkockáira. Egy a-ha történik, mivel az emlékei a kockákról összekapcsolódnak a dobozoknak ezzel a látványával, melyeknek hasonló alakjuk van. Gyorsan. Mint a gondolat.