T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2002. febru�r |
- |
Az emberek nem t�j�kozottak afel�l, hogy mennyire gyorsan utazhatnak az objektumok az �rben. Megfogja �ket a F�ld felsz�n�n jelentkez� sebess�g fogalma, ahol a s�rl�d�s egy t�nyez�. A felsz�nen utazva, l�tezik f�kez�s a l�gk�rt�l, vagy a v�zt�l, �gy csak v�ges sebess�g �rhet� el. Amikor az objektum elhagyja a felsz�nt, a gravit�ci�val harcol, ami egy k�zdelem. �s amikor egy szonda oda pr�b�l �rni a Marshoz, vagy a t�bbi bolyg�hoz egy pillant�sra, a szonda sug�rhajt�s� vagy korl�tozott mennyis�g� �zemanyag hajtja, teh�t nem �r el sebess�get. De mindegyik esetben van vagy:
Az emberis�g l�tja a bolyg�kat vonulni a kering�si p�ly�jukon, �s azt gondolja, hogy ez az a sebess�g, amelyet a bolyg�k el�rnek. De az �rben nem ad�dik s�rl�d�s vagy f�kez�s, �gy ez a t�nyez� teljesen hi�nyzik. �s amikor a nagy objektumok gravit�ci�san vonzz�k egym�st, nincs rak�tasug�r vagy �zemanyag k�szlet, ami egy korl�toz� t�nyez� lenne. Ez�rt, amikor az X-bolyg� egyenes vonalban megk�zel�ti a Napot, mely m�g nem h�vta seg�ts�g�l a Repulzi�s er�t, az X-bolyg�nak nincsenek f�kjei. Milyen gyors a gyors? Az utaz�sa sor�n, m�g nem �rte el azt a maximum sebess�get, amelyre az ilyen utaz� vil�g k�pes. �ppen csak elkezdett a g�zra l�pni.
Az X-bolyg� elmenek�l a Nap gravit�ci�j�t�l, hogy t�lhaladjon a Naprendszeren, a visszafordul�s pontj�hoz, �s nem a nagy sebess�ge miatt fordul vissza, mint ahogy azt a Sz�k�si Sebess�g t�rv�ny�ben fogalmazt�k meg, hanem a Repulzi�s Er� miatt. A Repulzi�s Er� az elhalad�s sor�n l�p �rv�nybe, amikor az X-bolyg� ir�nyt v�lt, �tja f�lfel� �vel, �t a Naprendszeren kereszt�l. Most leereszkedik 11 fokr�l 32 fokra, hogy elker�lje a k�ls� bolyg�kat, �s ez egy kis m�rt�kben a Repulzi�s Er� miatti esem�ny. De ez a k�lcs�nhat�s a Nappal addig nem k�vetkezik be, am�g el nem �ri a Szaturnusz p�ly�j�t, �s val�ban el nem kezd kereszt�lrontani. Akkor egyenes vonalban van a naprendszerrel, ezt az �sv�nyt l�nyeg�ben kompromisszumk�nt v�lasztva a vonz�s �s a tasz�t�s k�zepette. �gy azt lehet mondani, hogy a naprendszeren kereszt�li, 3 h�napos nekilend�l�se sor�n, a Nap miatti Repulzi�s er� l�p �rv�nybe. Ez nem lass�tja az elhalad�s�t, hanem sietteti.
Az X-bolyg� er�teljes hat�sai �rz�dnek az elhalad�st megel�z� n�h�ny �vtizedben, sz�ls� �rt�khez �rve az �thalad�skor, zavar�ak maradnak a visszafordul�s �s a visszat�r�s idej�n, �s azut�n lecs�kkent�dnek. A zsid� exodus �gy 7 �ves id�j�r�si �s term�ny probl�m�kkal teli id�szakot �rt le, �s ez van most. Azut�n az elhalad�s. Ut�na van a h�t �vnyi fordul� �s visszat�r�s. Ut�na egy m�sik h�t �v, amikor a bolyg� kifel� tart. Ezeknek az �sszess�g�ben, az emberek egy hozz�vet�leges �rt�kel�ssel rendelkeznek a gravit�ci�s er� vonz�s�r�l, de nem foglalkoznak a sebess�ggel. Itt �j a fogalom az emberis�g sz�m�ra. Ez �sszezavarja az emberis�get, kiv�ve, hogyha a Repulzi�s Er�t - melyr�l bebizonyosodott a sci.astro vit�k sor�n, hogy l�tezik, a Hold eset�ben - tekintetbe vessz�k. De ha ezt tekintetbe vessz�k, a le�r�sunk �rtelmet nyer. Azt javasoln�nk azoknak, akik ezt rejt�lyesnek tal�lj�k, hogy t�ltsenek kevesebb id�t azzal, hogy megpr�b�lj�k �sszeegyeztetni az emberis�g elm�leteit arra vonatkoz�lag, hogy mik�nt m�k�dnek a dolgok, �s ford�tsanak t�bb id�t a Hold k�rd�s�nek, melyet ker�lnek. Miut�n szemben�ztek a t�nnyel, hogy a Hold t�l nagy, �s t�l lassan halad ahhoz, hogy a newtoni t�rv�ny szerint maradjon fenn, akkor megtiszt�tott�k az elm�j�ket egy kis val�di gondolkod�s �rdek�ben.