T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995 j�liusa el�tt |
- |
Az �rintkez�si Szab�lyokra vonatkoz�an, mely egy olyan dolog, aminek az emberek nincsenek t�ls�gosan a tudat�ban. Minket, a z�t�kat, mint minden csoportot, amelyik idegen a F�ld�n, az �rintkez�si Szab�lyok ir�ny�tanak magunk k�z�tt. Az embereket nem ir�ny�tj�k �gy, szabadok l�v�n, hogy �nmaguk legyenek b�rmilyen viselked�sben, ahogy k�v�nj�k. Az emberi t�rsadalmak saj�t szab�lyaikat �ll�tj�k fel, a t�rsadalmakon bel�li csoportok pedig szint�n saj�t szab�lyaikat �ll�tj�k fel, a csal�dok is, �s n�ha m�g egy�ni emberek is, az �nm�vel�ssel kapcsolatosan, saj�t szem�lyes szab�lyokat hoznak.
A mi szab�lyainkat, a magatart�sunkat tekintve a F�ld�n, a Vil�gok Tan�csa hat�rolja be, amely igazgatja mindenf�le intelligens �let t�rt�n�seit, b�rmilyen denzit�sban legyen is, az Univerzumnak ebben a r�sz�ben. Ezek a szab�lyok visszafojtj�k az el�re l�that� �sszecsap�sokat az �nmagukat-szolg�lni �s m�sokat-szolg�lni orient�lt csoportok k�z�tt. Mi�rt sz�ks�gesek ezek a szab�lyok? Az emberek egy kever�ket alkotnak, a 3. denzit�sban, �s a v�laszt�s folyamat�ban vannak. �k az �n-k�zpont�akat ugyanabban a k�zels�gben tal�lj�k meg, mint az �nzetleneket �s egy�tt�rz�ket. Az emberi t�rsadalom rendszab�lyai ezt figyelembe veszik. A b�ntet� t�rv�nyeitek egy p�ld�t jelentenek az �nmagukat �s m�sokat-szolg�l�k egy kever�k�re vonatkoz� szab�lyok elfogad�s�nak. Pontosan meghat�rozz�k, hogy mi b�ncselekm�ny, hogy mikor t�rt�nik hat�r�tl�p�s, �s hogy mikor zaklat valaki egy m�sikat.
Az �nmagukat-szolg�lni orient�lt csoportokban, a 3. denzit�s ut�n, l�nyeg�ben mindenki b�n�z�. Kegyetlenek �s v�gk�pp nincs lelkiismeret-furdal�suk. Folyton egym�sra leselkedn�nek. Az egym�s feletti ir�ny�t�s nem b�ntet�jogi szab�lyokkal t�rt�nik, hanem ki az er�sebb alapon. A hierarchia irgalmat nem ismer� m�don van fel�ll�tva, b�rmely m�rt�kkel, a sz�ks�ghez m�rten. Mihelyst egyszer fel�ll�tott�k, az lesz a t�rv�ny. L�nyeg�ben a t�rv�ny uralm�t szab�lyoknak egy hossz� list�ja jelenti a t�rv�nyhoz�t�l. A demokr�ci�nak abszol�t semmi szerepe nincs ebben a folyamatban. Ez egy diktat�ra. Ez�rt am�g minden �j tag �nmag�t-szolg�l�, a homeoszt�zis megval�sul. Ha R�m�ban vagy, �gy teszel, ahogy a r�maiak.
A m�sokat-szolg�lni orient�lt csoportokban a 3. denzit�s ut�n, senki nem v�gyik arra, hogy a m�siknak �rtson. Elv�rj�k �s teljes�tik az �rdekelts�get a csoport, �s m�sok ir�nt. Itt szab�lyok sem haszn�latosak az ir�ny�t�sra. A rendet azzal tartj�k fenn, hogy a csoport megvitatja a teend�ket �s k�l�nb�z� tagok �nk�nt jelentkeznek. A neh�zs�gekre vonatkoz� kommunik�ci�, a seg�ts�gk�r�sek, �s a sokas�g folyamatban l�v� gondjainak helyzetjelent�se s�r�. Nincsenek titkok. Nincs sz�ks�g r�, hogy v�dekez�ek legy�nk egym�ssal szemben, mivel a c�ljai mindenkinek k�z�sek, �s senki nem k�v�n el�nyre tenni szert a m�sikkal szemben. Nincsenek z�rt ajt�k. Mindenki f�lelem n�lk�l tud h�tat ford�tani a m�siknak. A javakat nem �sszehar�csolj�k, hanem megosztj�k egym�s k�zt. A m�sokat-szolg�l� entit�sok teljesen megb�znak egym�sban, �s ezzel nem �lnek vissza.
Keverj�k �ssze ezt a k�t csoportot, mi t�rt�nne ekkor?
Az �nmagukat-szolg�l�k v�gtelen�l kihaszn�ln�k a m�sokat-szolg�l�kat. Egy fokig ez j�tsz�dik le a 3. denzit�s� vil�gotokban. Az �n-k�zpont� s�hajtozik, hogy r�szedt�k; igazs�gtalanul becsapt�k; megs�r�lt, �s k�nnyebb teherre van sz�ks�ge; v�rig van s�rtve, ha valaki m�s l�tja el �t, �s mindenfajta fort�lyt haszn�l fel a j�sz�v� emberek kihaszn�l�s�ra. A m�sokat-szolg�l�k egy vil�g�ban, ahol mindenki kiengedett a v�dekez�sb�l, hogy k�z�s c�lokra koncentr�lhasson, megnyugodva, hogy bar�tokkal van k�r�lv�ve, ez a bizalom v�gzetesnek bizonyulna. R�viden, a k�t csoport nem keveredhet. A m�sokat-szolg�l�k - akik �ltal�ban a t�bbs�gnek bizonyulnak minden bolyg�-evol�ci� sor�n - a hat�raik ment�n v�delmez�sben r�szes�lnek.
V�laszthatj�tok azt is, hogy ezt az �nmagukat-szolg�l�k egyfajta karant�nj�nak nevezz�tek, vagy hogy az �nmagukat-szolg�l�knak egy b�rt�nkol�nia k�rnyezetet teremtenek, ha �gy k�v�nj�tok. Mindamellett ez az elv�laszt�s mindk�t csoport �rdekeit szolg�lja. Az �nmag�t-szolg�l� a m�sokat-szolg�l�k k�r�li l�tet nagyfok� ment�lis gy�trelemnek tal�lja. Minden �nmag�t-szolg�l� entit�snak a m�ltja egy idej�ben volt emp�ti�s �rz�ke m�sok ir�nt. Ez el lett fojtva a saj�t maga ir�nti szolg�lat �rdek�vel. Az �nmag�t-szolg�l� entit�s nem akarja, hogy erre eml�keztetve legyen, �s ha m�gis eml�keztetik, zaklatottan �rzi mag�t, �s korrekci�kra van sz�ks�ge egy ideig. Ez�rt az �nmag�t-szolg�l� el k�v�nja ker�lni azokat, akik er�sen a m�sok szolg�lata fel� orient�l�dtak. �k sem kapaszkodnak a kevered�s fel�. A t�vols�g �haja k�lcs�n�s.
Teh�t akkor a k�t csoport soha nem tal�lkozik szembe egym�ssal? Csak akkor, ha mindketten beleegyeznek, �spedig egy merev szab�lyk�szlet �rv�nye alatt.
A beleegyez�s kiterjedhet egy csoporta, vagy egy egy�nre. Mindez vil�gosan le van fektetve. Egy egy�n kapcsolatba ker�lhet egy egy�nnel, vagy egy egy�n egy csoporttal, vagy egy csoport egy m�sik csoporttal. Egy csoport egy meghat�rozott sz�m� entit�s lenne, vagy egy nagyobb csoport k�pviselete. Minden esetben, ak�r egy�nr�l, ak�r csoportr�l van sz�, az �rintkez�s m�dja h�rom fajta k�z�l az egyik lehet:
Nincs �rintkez�s - ami azt jelenti, hogy nem sz�letett egyet�rt�s kapcsolatteremt�sr�l, �s nem is ker�l sor ilyenre. Ez fog t�rt�nni, ha k�r�s volt az �rintkez�sre, de a k�r�st elutas�tott�k.
Korl�tozott �rintkez�s - ami azt jelenti, hogy vagy a kezdem�nyez�, vagy az int�zv�nyezett korl�tokat szabott meg az �rintkez�sben. A korl�toknak b�rmilyen f�le jellemz�i lehetnek. Csak egy �r�ra. Nincs meg�rint�s. Nem lehet jelen m�s entit�s. Csak verb�lis p�rbesz�d. S�t�tben. Csak a sz�mokr�l lehet vitatkozni. B�rmi. Ez a fajta �rintkez�s a legink�bb szok�sos, �s az �rintkez�sek r�videk k�l�nb�z� orient�ci�j� csoportok k�z�tt.
Korl�tlan �rintkez�s - ami azt jelenti, hogy megk�t�sek n�lk�li, �s az egyik vagy m�sik f�l hal�l�ig tart. Ha az egyik f�l entit�s, ez az �rintkez�s addig tart, am�g az inkarn�ci� be nem fejez�dik - a fizikai hal�lig. Ha a felek egyike csoport, az �rintkez�s addig tart, am�g a csoport fel nem oszlik, vagy egy jelent�s�gteljes m�rt�kben meg nem semmis�l. P�ld�ul J�nos szembes�l az �t�k Klubj�val. J�nos meghal, �s inkarn�ci�j�nak v�get �rte befejezi az �rintkez�st. Az �t�k Klubja feloszlik, nem k�pes nem k�pes meg�j�tani a szab�lyzat�t, fizetni az illet�keit, megb�z�kat keresni, vagy amilyen tev�kenys�geket az �t�k Klubja egy egyes�l�sk�nt meg�llap�t. Az �rintkez�s v�get �r, mivel az �t�k Klubja m�r halott. M�g egy p�lda: J�nos �rintkez�sbe bocs�tkozik a Rostos fajjal az Alfa bolyg�n. A Rostos faj k�vetkez�sk�ppen feladja az Alfa bolyg�t. Az �rintkez�s v�get �rt. Vagy m�sik lehet�s�gk�nt, a Rostos faj megfert�z�dik �s kihal. Az �rintkez�s v�get �rt.
R� kell mutatni, hogy ezek az �rintkez�si Szab�lyok a 3. feletti denzit�sokban l�v� inkarn�lt entit�sokra vonatkoznak. Vannak kieg�sz�t� szab�lyok azokra a 3. feletti denzit�s� entit�sokra is, akik nincsenek inkarn�l�dva, de ezek is hasonl�k. Ezekben az esetekben a hal�l �gy�t m�sk�nt hat�rozz�k meg.