Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2001. július |
- |
Mi történik egy nagyobb földrengés után? Utórengések, és néhány ezek közül nem gyenge. El tudjátok képzelni az életet egy heves szakítással járó póluseltolódás után, ahol az óceáni szakadékok olyan mértékben lettek széthasítva, hogy a tengerszint világszerte 16-20 lábbal (5-6 méterrel) esett vissza? Történetesen mi okozza az utórengéseket, amelyeket az utolsó póluseltolódás miatt még mindig tapasztalunk? Egy póluseltolódás során a lemezek megnyugszanak, de vannak olyan egyenlőtlen helyek, ahol állandó a nyomás ebben vagy abban a pontban, ahol az egyik lemez tömege a másiknak nyomódik, vagy affelé nyomja, hogy elmozduljon egy irányba. Ebben a tekintetben nyugtalanok, messzi vannak a csendességtől. A súrlódása tartja együtt őket a lemezszegélyek mentén, vagy ahol az egyik lemez a másikon fekszik, a süllyedő lemezek esetén. Ahogy bármelyik mérnök megmondja nektek, a hidak, a felhőkarcolók és a drága, újonnan megvásárolt kocsik is csak eddig tartanak ki. Elhasználódás van, az igénybevétel miatt repedések keletkeznek, idővel megváltoznak a kémiai struktúrák, míg végül reccs! Amikor egy törés, azaz egy földrengés történik, a lemezek új pozícióba kerülnek, és a folyamat újból elkezdődik.
Túl az utórengéseken, ott van az úgynevezett földközeli aszteroidák hatása, amelyeket az X-bolygó egy közeli elhaladása vonzott a Föld közelségébe, ahogy azok követték a bolygót, amikor áthaladt az aszteroida v. kisbolygó övezeten, és azután valamilyen keringési pályára vonzódtak, amelyben a Föld is benne foglaltatik. Az objektumoknak, a Földről nézve, relatívek a méreteik, mivel a távoli Mars kicsinek látszódhat, de a közeli aszteroida nagynak tűnhet. A meteoritokat hullócsillagoknak vagy felvillanó objektumoknak szokták leírni, csíkot húzva maguk mögött az útjukon az égen, egészen a földetérésükig, valahol. Hogy a Földre nagyobb tárgyak estek volna, az nem szerepel benne az ember újkeletű dokumentációjában, de ezeket az eseteket feljegyezték a legutolsó póluseltolódás után, ahogy Velikovsky le is írta. Miután a Föld legnagyobb része víz, és sok hely jóformán lakatlan a végtelen sivatagokban vagy a sarkok kietlen fagyott területein, kevés a valószínűsége, hogy egy nagyobb objektum civilizált és benépesített területen essen le. Még ha történne is egy ilyen katasztrófa egy gyéren lakott területen, ez eltörölné a föld színéről az összes közeli tanút, csak a jelentősebb távolságban lévőket hagyva tanúként életben.
Az emberek által fellőtt műholdak és űrhajók rendszeresen kigyulladnak, amikor újra belépnek a légkörbe, tehát az emelkedő atmoszferikus nyomás során fellépő súrlódásból származó hő nyilvánvalóan egy tényező. A villámlás közönséges zivatarok alatt ugyancsak a súrlódás következtében történik, amikor a légtömegegek közötti elektromos töltés különbözővé válik, és kiegyenlítődik. Ilyen villámlás miért nem fordul elő egy kisebb aszteroida Földre esése közben? Talán itt nincs jelen a légkörben a súrlódás, a hő, és az összes ebből adódó elektromos visszahatás, mint ahogyan a viharok idején? Milyen kihatással van az a lemezekre, ha egy kis aszteroida az esése közben nem ég el teljesen? Ha egy földrengés több utórengést eredményezhet, ez akkor nem rengés? A közeli vulkánok, alárendelve az alattuk lévő láva nyomásának, nem aktiválódnak? Egy huppanás a lemezre azonnali nyomás alá helyezi a lemezt felülről, amelynek azonnali hatása van minden alulról jövő lávanyomásnak alárendelt vulkánra azon a lemezen. A nyomás a lemezen ugyanígy megváltoztatja a mozgató erőket a vékony lemezszéleken, így földrengések ebből a forrásból is adódhatnak, utórengésekkel együtt.
Ez az, amit Velikovsky feltárt, több századdal az utolsó eltolódás után, a nagyon hű beszámolóiban. Az eljövendő póluseltolódás 2003-ban kevésbé valószínű, hogy együttjárna efféle kisebbfajta aszteroida átvonulással, de miután a mag tovább fog elcsúszni anélkül, hogy egy hirtelen beigazodási rándulásban állna meg, a földrajzot radikálisabb módon fogja megváltoztatni. Továbbá, az óceánok kiloccsanása nagyobb árhullámokat fog okozni, mint az előző eltolódás. Ennek következtében a mostani póluseltolódásnak nagyobb hatása és elhalálozási aránya várható, mint amilyen az előzőnek volt.