Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2000. január |
- |
Sok lelkiismeretes ember - komolyan véve a jeleket - elő kíván mozdítani tudatosságot másokban, vitákra és beszélgetésekre törekedve. Remélik, hogy az embertársaiknak nem lesz lelki gyötrődésük amiatt, hogy túl sokáig késlekedtek, hogy talán felkészületlenek vagy hogy rossz helyen vannak, és nem azon fognak majd bánkódni, hogy cselekedniük kellett volna, amikor korábban határozatlanok voltak és tétováztak. Ránéznek a Troubled Times csoportra, amely megoldásokat keres az eljövendő idők alatti életre, és érzik, hogy minden közösségben kéne lennie ilyen egyéneknek, mint minden konyhában egy szakácsnak, és érzik, hogy minden országban kell, hogy legyen egy ilyen csoportosulás, hogy a *moray-okat és a különbségeket megfontolják. Akkor kevesebb embert lehetne vívódás közepette találni az utolsó pillanatban. Miért nem lehet így megközelíteni? Mi készteti az efféle tendenciák bekövetkezését, és mi lenne az, ami a cselekvést a helyes irányba indítaná, és gyorsabb lefolyásra ösztönözné? Ez gyakran az ellenkezője annak, amit gondolnánk.
Több tényező van terítéken, amelyek befolyásolják, hogy hogyan és mikor reagálnak az emberek. Az ellenállás az egyik tényező. Ha nyomást gyakorolnak a tények és a viták nagyobb leleplezésének irányába, azok, akik nem akarják hallani ezeket az információkat, visszanyomnak. A visszanyomás lehet azért, mert megijeszti őket, vagy mert őszintén remélik, hogy visszatarthatják az információt bárki más elől, vagy mert félnek a széles tömegekben kitörő pániktól. Vannak azok, akik azt hiszik, hogy ha másokat elnémítanak, akkor nagyobb szelet tortával lyukadhatnak ki a végén a saját maguk számára, és simábban indulhatnak el az utolsó napokban. Arra számítanak, hogyha az utolsó pillanatig el tudnak hitetni néhány hamis történetet mindenkivel, akkor sikerül majd biztonságban lenniük az elkerített területeiken, a javak készleteivel együtt. A tudásra hatalomként néznek fel, úgy, mint egy értékes dologra, amely az ilyen tudás birtokosát különbbé teszi. Ott vannak azok is, akik félnek a bankok megrohanásától vagy a statárium kihirdetésétől. Attól félnek, hogy a riadalom miatt nem lesznek képesek elkocsizni bevásárlás céljából a következő városba.
Az ellenállás egy olyan tényező, amely a túl rámenős és agresszívvá vált információforrásokat agyontapossa. Relatív. Miként az információ dagályként emelkedik, a félelem és az ellenállás is emelkednek azért, hogy tevékeny intézkedések legyenek végrehajtva az információforrás aláásása céljából. Emiatt, valójában, lehet, hogy a félelem erői közepette helytelen dolog lenne pontosabbá, valóságosabbá és hihetőbbé válni a jóslatokban, hiszen belőlük a vezető rétegben sokan vannak olyanok, akik média és pénzügyi forrásokat ellenőriznek, és ők visszafordulhatnak és agresszíven alámetszhetik az üzenetet. Ezért bizonyos fokig jobb a rámenősséggel úgy egyensúlyozni, hogy ne ingereljünk vele ellenlépéseket.