Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
2000. 10.; 2001. 11. |
A kataklizmák előtti hónapokban, a műholdak kiesése szórványos lesz, de elegendő ahhoz, hogy hatással legyen a technológiára, ahogy az ma az életet támogatja. A földi vonalak megbízhatóak lesznek, azonban a mobiltelefonok nem. Ez lesz a leginkább meghökkentő a power-brókerek számára az elit körében, akik az üzleti életet vergődve fogják találni, a majd' a padlóig esett részvényeket kimenthetetlennek, a kommunikációs szempontból a hadseregre való támaszkodást pedig káoszteremtőnek azok között, akiktől az elit védelmét várják. Ezek a csoportok visítozni fognak egymásra, éles követeléseket támasztva ott, ahol nem lehet kijavítani semmit. A kisembernek, az átlagembernek jobban fog menni, különösen, ha rövidhullámú technológiát használ. Ők egyre inkább erre fognak támaszkodni, és kitapasztalják és járatosak lesznek benne akkorra, amikor már kizárólag csak ezt lehet majd használni, távolsági kommunikációra a helyszínről.
A számítógépes hálózatok megmaradnak a kataklizmákat követően a szerkezetüknek megfelelően. Bármely, a sérülésektől megvédett elektromos berendezés ugyanúgy működni fog a kataklizmák után is, mint azelőtt, ha egy rendelkezésre álló tápforrásra kapcsolják. A hálózatok más tészta, mivel itt sok része van az egésznek, és általában bármely törés működésképtelenné teszi az egészet - a leggyengébb láncszem elv, akcióban. A Földön átfutó kábelekre épülő hálózatoktól nem várható el, hogy működőképesek legyenek. Ugyancsak, a műholdas összeköttetéssel működő hálózatok szintén gondban fogják magukat találni, amikor a műholdak már le lesznek rántva az égről. Hogyan fognak hát működni számítógépes hálózatok? Mi azt javasolnánk, hogy rövidhullámú rádiós hálózatok parabola-antennákkal kiépítve, műholdak nélkül működtetve, megoldást jelenthetnek. Magaslati ponttól magaslati pontig a földön, egy ilyen hálózat működhetne a kataklizmák után. És amíg a póluseltolódás érinteni fogja a szárazföldi vonalakat - melyek széttépődnek -, és a műholdas összeköttetést - mivel a műholdak le lesznek tépve az égről -, addig a rövidhullámú rádiós kommunikáció, a Holdról vagy az ionoszféráról visszaverődve, túl fog élni.
A felhőtakaró nincs hatással erre a rövidhullámú kommunikációra, ma, így a borongós atmoszféra és az alacsony felhőtakaró nem fogják útját állni a rövidhullámú kommunikációknak a póluseltolódást követő években sem. Az ionoszféra megújul majd, mivel ez egy faktora vagy komponense a légkörnek. Hasonlóan az olaj és víz kettéválásához - mely megtörténik, miután egy üveg salátaöntetet vadul összeráztak -, a komponensek megtalálják a szintjüket és újra-kialakítják a viszonyukat ezt követően. Az ionoszféra alacsonyabban lesz, mindamellett, egy általános légkör-veszteség következtében, amely csak fokozatosan fog pótlódni, ami egy más szög használatát fogja szükségessé tenni a kommunikáció során, egy visszaverődés eléréséhez. Ezért, a rádió-operátoroknak adjusztálniuk kell a megváltozott körülményekhez a póluseltolódás után, ahogy ezt tennék bármely megváltozó körülmény esetében ma is, ugyanazt a megközelítést használva, és az eljárásaikat annak megfelelően választva meg.