ZetaTalk: �j f�ldrajz

A p�luseltol�d�s ut�n �jraindul a F�ld forg�sa az �j sarkok k�r�l, ugyanazon viszonylagos helyzet�ben a Naprendszerben, mint napjainkban. M�s szavakkal, b�rmely r�sze a F�ldnek, ami �szakon van (?) - m�gnesesen �rtve -, a p�luseltol�d�s ut�n az �j �szaki p�lus lesz. A p�luseltol�d�s - a p�lusok k�vetkez� megv�ltoz�sa - ki fogja jel�lni az �j Egyenl�t�t a valamikor fagyott ter�letek ment�n. Az �j Egyenl�t� Gr�nlandot, Kanad�t, Szib�ri�t �s Eur�p�t fogja �rinteni. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a ter�leteken azonnal buja n�v�nyzet fog megjelenni. A m�rs�kelt �g�v - nem a tr�pusi n�v�nyzet fog el�sz�r kialakulni - a kataklizma ut�n egy felmelegedett �llapotban tal�lja mag�t, de kev�s veget�ci�val. A m�lt kataklizm�i gyakran �trendezt�k a F�ld k�p�t �s h�m�rs�kleti z�n�it, amit a F�ld igazol. A kontinensek - melyek valaha egyetlen hatalmas t�mbben voltak (Pangea - a f�ldt�rt�neti �korban egyetlen hatalmas kontinens l�tezett, a mai kontinensek mind r�la szakadtak le - a ford.) -, sz�tszakadtak, a m�rs�kelt vagy tr�pusi �g�vek hirtelen befagytak, h� �s j�g bor�totta be �ket, melyek sosem olvadtak el, �s a fagyott kop�r ter�letek fokozatosan olvadnak �s melegszenek fel, hogy egyszer �jb�l otthont adhassanak az �letnek. Hegys�gek emelkedtek magasabbra ott, ahol hegys�gk�pz�d�s folyt, �s s�llyed� lemezek buktak hirtelen a m�lybe.

Noha a sz�razf�ldek �trendezik a "kil�tyk�l�d�tt" �ce�nokat, azok v�g�l az alacsonyabb ter�letekre h�z�dnak vissza. Tengerparti ter�leteket, melyek kor�bban a v�zszint felett voltak, most a hull�mok �raszthatj�k el, �pp�gy, mint azon lemezeket, melyek els�llyedtek, pedig sz�razf�ldek lehetn�nek most rajtuk. Az, hogy mennyi sz�razf�ldi ter�let ker�l a v�z al�, att�l f�gg, hogy milyen m�ly �s sz�les az �ce�ni hasad�k, de t�rt�nelmileg a sz�razf�ldek �sszess�ge ugyanaz maradt. Kontinensek nem t�nnek el, de a kontinenseket hat�rol� lemezek, vagy az �ce�nok felsz�n�hez k�zel es� lemezek emelkedhetnek �s s�llyedhetnek is, az adott helyhez k�zeli lemezmozg�sok k�vetkezt�ben, vagy b�rhol a f�ldgoly�n. Ha a lemezmozg�sok megl�kik az azel�tt megs�llyedt lemezeket a tenger fenek�n, �s azok kiemelkednek, akkor a lecsendes�lt �ce�noknak kevesebb hely jut, k�vetkez�sk�ppen a tengerpartok v�zszintje vil�gszerte megemelkedhet. Hasonl�k�ppen, egy hirtelen oldalir�ny� kit�r�se egy �ce�nk�z�pi hasad�knak, a tengerpartok v�zszintj�nek es�s�t eredm�nyezheti vil�gszerte, de elker�lhetetlen�l egy�tt j�r m�shol egy �tk�z�ssel, ahol a sz�razf�ld le fog s�llyedni.

Egy p�luseltol�d�s ut�n az egykori sarkok elker�lhetetlen�l felolvadnak, mik�zben az �j p�lusok k�r�l egy h� �s j�gh�rtya kezd kialakulni. Ez az iram nem harmoniz�l, minthogy a sarki j�gsapka k�pz�d�se egy pontban stabiliz�l, ahol a p�rolg�s �s a fagyott sz�lek olvad�sa egyenl� a frissen esett h�val, ami n�h�ny �vsz�zad ut�n alakul ki. Addig a 200 m�teres V�zszint Emelked�s vil�gszerte megfigyelhet� lesz, majd ism�t cs�kkenni kezd. Ez a temp� fokozatos, a tengerparti telep�l�seknek elegend� idej�k �ll rendelkez�sre a k�lt�z�sre, egy feladatra, amit sokat ism�telve kell elv�gezni�k.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com