ZetaTalk: Dühöngő víz

Nincs olyan biztonságos hely a levegőben vagy a vízen, amelyet ne érintene a póluseltolódás, és a víz megdöbbenthet benneteket a kavargásában. Az óceán, a légkörhöz hasonlóan, nem elszigetelt. Úszik, és hat rá a lökdöső és taszigáló levegő és a lökdöső és taszigáló víz, mely örvényt kelt. Képzeljétek csak el a Föld légi- és vízi áramlatait egy sokkal nagyobb kavargásban - a hideg víz beözönlik; a lötyögés, mely akkor történik, amikor a Föld elfordul az óceánok alatt, hogy így hatalmas szökőárak keltődnek; majd azután a visszafordulás, egy visszahúzódás, ahogy a víz megtalálja a szintjét. Az emberek megszokták, hogy lassan mozgó folyókban és hullámokban gondolkozzanak, amelyek behömpölyögnek és kihömpölyögnek. Képzeljétek el, hogy a nyomás a víz mögött erős, és a vizek sebesen mozognak és becsapódnak, feldúcolódnak a hegyoldalakon, mert nincs máshová menniük, elárasztják a vidéket a hegyeken túl, amelyek esetleg a partvonal mentén húzódnak, és üvöltve jönnek vissza ki a tengerbe, hogy az emberek a vizet a hátuk mögül jőve találják, a szárazföld belsejéből és az óceán felől egyaránt. A víz nagyon kiszámíthatatlan tud lenni, habár ki lehet analizálni, ha az ember leül, és egy kicsit elgondolkodik rajta. Egy csónak nem biztonságos az eljövő póluseltolódás ideje alatt, hacsak az illető fel nincs készülve arra, hogy az óceán közepén legyen, vagy jól kivetve a szárazföldre, vagy fejjel lefelé úszva, vagy lerántva egy örvénybe, hogy így egy hosszabb ideig víz alatt legyen.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com