T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995 j�liusa el�tt |
- |
Term�szetesen egy kis m�rt�kben van �nz�s�g a m�sokat-szolg�lniban. Ha nem lenne, k�osz uralkodna. A csoport egy tagja, egyed�l hagyva, nem lenne k�pes mag�t elh�r�tani a vesz�lyt�l, vagy arra, hogy t�pl�lkozzon, ha csak m�sokra gondolna. �rtitek a l�nyeget. A m�sokat-szolg�lni �gy van defini�lva, hogy legal�bb annyira �rdekelj�k m�sok, mint saj�t maga. Ez megoszt� t�nyez� is lehet. Term�szetesen vannak fokozatok, ahol n�h�ny entit�s majdnem soha nem foglalkozik mag�val, de m�sokkal gyakran. �s azt�n ott a pont, ahol csak�gy, mint a ti t�rsadalmatokban, az �nz�s�g k�l�nbs�gekbe fordul az egy�nek k�z�tt. Valakinek semmi kifog�sa nem lenne az ellen, hogy ruh�it m�sokkal megossza, de ragaszkodik ahhoz, hogy kisebbfajta �lelemhegyet kapjon, mivel ez az entit�s a m�ltj�ban �hez�ssel n�zett szembe, �s m�g nem �p�lt fel az eml�k traum�j�b�l. A m�sik nagylelk�en adja oda az �lelmet, �s ebben nem is hanyatlik, b�r sov�ny id�k j�rnak, de kitart amellett, hogy a ruh�sszekr�nye ne legyen k�z�s, mivel hi� a megjelen�s�t illet�en, �s k�l�nleges gondot ford�tott arra, hogy ezt kiemelje.
Minden intelligens faj, amely egy m�sokat-szolg�l� csoportban van, kifejez olyan �n�s �rdekelts�geket, amik az egy�nis�get tartj�k fenn. En�lk�l az �n-�rdek n�lk�l, ami a fajnak szerves r�sz�t k�pezi, a faj nem �lte volna t�l az evol�ci�t. Mindamellett egy 4. denzit�s� m�sokat-szolg�l� intelligens faj megalkot�sakor a genetikai tervez�k figyelnek arra, hogy lecs�kkents�k az olyan saj�toss�gokat, melyek akad�lyoz�i a 4. denzit�s leck�inek. Ez�rt a hibridek megalkot�sakor a telepatikus k�pess�geket olyan m�don n�velj�k, hogy hat�stalan�tsa az ember er�szakos hajlamait. Lehet, hogy alkalmank�nt m�g mindig �reztek majd v�gyat, hogy �ljetek, de nagy nyugtalans�g mellett veszitek figyelembe a potenci�lis �ldozat �rz�seit. Ez�rt a b�ncselekm�ny nem fog megt�rt�nni.