Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
- |
Mi a helyzet a mindennapi tevékenységekkel, amelyeket az emberek ma végeznek? Mi lesz ennek a megfelelője a 4. denzitásban? Hogyan fog kinézni az entitás életének egy napja egy önmagát-szolgáló vagy egy másokat-szolgáló táborban?
Vegyünk egy 4. denzitású entitást egy önmagát-szolgáló táborban.
Ha alvás, vagy valami ezzel egyenértékű pihenési periódus szükséges az életforma számára, úgy az entitás akkor ébred vagy kel fel az ágyból, amikor az meg van határozva. Lehet, hogy a pihenése felfrissítő volt, de igen valószínű, hogy nem, mivel olyan tényezőket, mint a kényelem, nem vesznek figyelembe a felelősök, és az illetőnek meg kell elégednie azzal, amit sikerül neki előkotorni, vagy amit egy másiktól elszedhet. Az elvégzendő feladat körül nincs helye megdöbbenésnek vagy vitának. Ha az entitás lekésik a rá kiosztott feladatok ellátásáról, megbüntetik. A szigorúságot nem a megszegés jelentékenysége határozza meg, hanem a felügyelő kedélyállapota és hajlama. A büntetéstől függően, amit a felügyelő az ő felügyelőjétől el szeretne kerülni, a büntetés akár halál is lehet, ha a felügyelő meg akar szabadulni a zavarkeltőtől. Az is lehet, hogy a felügyelő a nyomorékság pontjáig kínoz, ha a megbüntetendő entitás nem lát el egy kulcs feladatot, és a felügyelő élvezi a hatalmi kiruccanást.
Vég nélkül folytathatnánk, de nincs kétségünk afelől, hogy az olvasó megérti, miről van szó. Ez a szituáció nem ismeretlen az emberiség társadalmaiban, ma.
Vegyünk egy 4. denzitású entitást egy másokat-szolgáló táborban.
Az entitás abból az ágyból ébred és kel fel, amelyet a csoport azon tagjai bútoroztak be, akik ezt a feladatot választották maguknak. Minek utána az ágyakat nyújtó entitások ezt empátiával és gondoskodással teszik, az ágyak olyan kényelmesek, és a környezet olyannyira pihentető, amennyire az erőforrások azt csak lehetővé teszik. Ugyanígy van az ételekkel. Az entitás számára esedékes feladat olyan, amit az entitás örömmel végez, minthogy az az entitás által lett kiválasztva, aki önként jelentkezett a feladatra. Még az is lehetséges, hogy az entitásnak jelenleg nincs is feladata, és szabadságot kapott a saját magában való elmélyülésre, vagy felfedezésre, és ezt a szabadságot minden valószínűség szerint inkább ráerőltették az entitásra, mintsem hogy az egy kérés lett volna az entitás részéről. Ha az entitás önként jelentkezett egy feladatra, akkor azért ő a felelős, és történjék bármi, a többiek biztosra veszik, hogy az ígéret be is lesz váltva. A kudarc az elkötelezettség betöltésében, és a csoportnak az ebből eredő károsodása vagy kellemetlensége az egyén lelkiismeretét nyomná, és ennek ismerete az, ami az odaadást/elszántságot/elkötelezettséget megteremti az illető feladat iránt.
Vég nélkül folytathatnánk, de az olvasó ezt a környezetet is felismeri, ha máshonnan nem, hát az álmaiból. Sokaknak az álma ez, amely csak akkor teljesülhetne, ha a csirkefogók nem tennék állandóan lehetetlenné ezt az életstílust.