Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. október |
- |
Az írott történelmet megelőzően sok olyan dráma volt, amik kiérdemelték helyüket a történelemben a hatásuk alapján. Ezek így nagy hatást gyakoroltak azokra, akik átélték őket, és a történetet ismételgették, szüntelen, míg aztán az írott történelem kora elérkezett. Mivel ezek a drámák az előtt történtek, hogy naptárakat és órákat használtak volna, senki sem biztos a dátumban, de a körülmények, melyeket gyakran képletes stílusban adtak elő, általában sértetlenül érkeztek meg. Ez érvényes Sodoma és Gomorra meséjére is, a bűn városára, mely, a történet szerint, Isten keze által pusztult el. A történetnek ami azt illeti van alapja, de a legtöbb ismételgetett történethez hasonlóan ez is változott az idők során, hogy megfeleljen a hallgatóság nézőpontjának. A fül azt hallja, amit a szív és az elme vár. A történet elferdül, ahogy mondjátok.
Sodoma és Gomorra két eléggé kicsinyke város volt a Közel-Kelet száraz vidékein. Azokban az időkben a szodómia egy bevett gyakorlat volt a társ nélküli férfiak körében. A fiatal fiúkat kiküldték őrizni a nyájat, és megtanulták az idősebb fiúktól, hogyan használják fel a bárányokat és a kecskéket, amikre vigyáztak, a nemi feszültségük enyhítése érdekében. Innen már csak egy rövid lépést jelentett, hogy egymást használják fel erre, amikor épp a városokban voltak, és senki nem törődött ezzel túlságosan. Egy barátok közti kivétel. Mindamellett, mint az emberi dráma legtöbb megjelenésénél, ez más árnyalatokat is kapott. A domináns férfiak csinálni akarták, nem pedig azt, hogy nekik csinálják, és az önmagukat-szolgálni felé hajlók meglehetősen élvezték a vezérkakas szerepet, és ragaszkodtak nemcsak ehhez a pozícióhoz, hanem ahhoz is, hogy képesek legyenek megkívánni a szolgálatot bárkitől, akit csak kiválasztottak.
Ez volt a helyzet Sodomában és Gomorrában, abban az időben, amikor a 12. bolygóról származó 3. denzitású látogatók a Földet járták. Ezek a látogatók, ahogy erről beszámoltunk, keménykötésű, jó megjelenésű humanoidok voltak, akik maguk választották ki a szexuális partnereiket, akiket megfelelőknek láttak, és semmi esetre sem voltak alárendeltjei a csenevész embereknek, akiket általában a szolgáiknak és rabszolgáiknak tekintettek. Mindamellett, Sodomában és Gomorrában a szodómia gyakorlatát hatalmi játékok kísérték, melyek lármás verekedésekké fajultak, számos vagánnyal, akik úgy gondolták, nincs párjuk. Egy 12. bolygói humanoidot, aki a kísérőivel utazott, megerőszakolt ezeknek a városoknak a közelében egy csűrhe, amely nem fogadott volna el nemet válaszként, és a következmények brutálisak voltak. A 12. bolygóról származó látogatóknak megvolt a bombájuk, ahogy azt elmondtuk, és használták.
Kereskedelmi partnereket előre értesítettek, de alig adtak nekik elegendő időt, hogy elhagyják a várost. Nem maradt idő búcsúzkodásra, még egy sóvár utolsó pillantásra sem, bár az üzlettárs felesége éppen ezt tette. Ő késlekedett, nem akarva elhagyni az otthont, melyet szeretett, és nem is értve igazán a körülményeket. Amikor a bomba felrobbant, épp lefelé bámult a városra, és a robbanás vonalában volt inkább, mintsem a hegy túloldalán lett volna, és lényegében elpárolgott ott, ahol állt. A legenda igazolta a megégett és megkeményedett maradványait, a radioaktív hamueső finom porától szürkén, akár egy sóbálvány [sóoszlop].