Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. december |
- |
Az élet mindig hasonló módon evolvál, tekintet nélkül bármely adott világban az uralkodó kémiai elemekre. Legyen szén vagy sziliícium alapú, a DNS evolúciójának folyamata meglepően hasonló. Tegyük ehhez hozzá az életképes bolygók beoltásának tényét, és hogy az egyik és másik bolygón fejlődő életek nemcsak hogy hasonlók, de akár teljesen egyformák is lehetnek. Mindamellett ha egy adott bolygón a környezet az egyik létforma számára kíméletlen, egy másik számára ideális is lehet.
A környezeti befolyások a legáltalánosabb esetben a vízi bolygók túlsúlyában jelentkeznek, ahol nincsenek szárazföldek, teljes mértékben meghiúsítva így a szárazföldi élőlények evolúcióját. Az intelligens fajként megjelenő itteni létforma a legtöbb esetben egy polip típus, mivel az ő csápjaik lehetővé teszik a környezet manipulációját , és az intelligencia végső fokon ennek a képességnek a birtokában fejlődhet.
A második legáltalánosabb környezeti hatás ott érvényesül, ahol az emlősöknek nem sikerül felvirágozniuk, mert a hüllők nagyon jól felvirágoztak. Ez meleg bolygókon fordul elő, ahol a bolygó gyors forgása egyenletesen melegíti fel a környezetet, és képessé teszi a hidegvérű hüllőket, hogy folyamatosan élénkek legyenek. A hüllők egyszerűen felfalják a felbukkanó emlősöket, mivel magasabban fejlettek, és előbb jelen voltak, így az emlős létforma kevéssé valószínű, hogy kifejlődik.
Az olyan bolygók, ahol az emlős létforma tűnik fel, és fejlődik ki egy olyan szintre, amely képessé teszi arra, hogy az emlős legyen a várományos a választásban az intelligens faj genetikai kifejlesztésére vonatkozólag a bolygón, aminek gyakran olyan környezete van, amely valamilyen fokig kemény a hüllők számára. A ti Földetek egy ilyen planéta, a lassú forgásával, ami hideg éjszakákat teremt, teleket, és sarkokat, hogy így a hidegvérű hüllők lomhák és lassúak.
Ahol rovarok fejlődnek ki domináns fajként, a bolygónak van szárazföldje, de nincs bőséges élelem-ellátása a vizekben vagy szárazföldi vegetációkban. A rovarok mindent megesznek, pici falatokban, és élhetnek ganéjon, a rothadó szöveteken, morzsákon, és a nyálkán, mely a sziklákat boríthatja a vízmedencék szélén. Mint a hüllők dominálása esetén, egy létforma, amelyik kezdeti előnyhöz jut, és nem tapasztal állandó visszavetéseket, kihasználhatja a következményeket.
Azon bolygók esetében, ahol a rovarok jelennek meg uralkodó törzsként, néhány rovari forma elkezd más rovarokat enni, és így nagyobbra képes nőni. Az emberek, akik olyan rovar-alakokhoz szoktak, melyek aprók, láthatják, mi történik, ha minden rovar egymást fogyasztja el. A Földön a rovarokat nemcsak más rovarok fogyasztják, hanem a madaraknak, hüllőknek és rágcsálóknak is kedvenc csemegéi. Egy rovarnak, hogy egy nagy földi példánnyá fejlődjön, egy védett környezetre lenne szüksége, ahol semelyik más földi faj nem fedezhetné fel. A ti Földetek esetében egyszerűen nem ez a helyzet, de azokban a ritka világokban, ahol a rovarok fejlődnek ki domináns, és végső soron az intelligens fajként, ott fenáll a helyzet.