T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1997. j�lius |
- |
Az emberek mindenev�k, mivel az evol�ci�juk sor�n sz�ks�g�k volt a k�pess�gre, hogy az �letben marad�sukhoz sz�les �trenden �lhessenek. A ragadoz�k olyan fajokban fejl�dnek, melyek f�rg�k �s fal�nkak, de csak ahol folyamatos, b�s�ges ut�np�tl�s� zs�km�ny l�tezik. K�pzeljetek el egy tigrist, amelyik nem ehet csak f�vet. A tigris lehet, hogy megenne majdnem b�rmit, ha az �hs�g gy�trelmei el�g er�ss� v�lnak, de az em�szt� rendszere nem k�pes m�st feldolgozni, csak h�st. A ragadoz�k kihalnak, ha a zs�km�nyaik kihalnak. A n�v�nyev� fajoknak is megvannak speci�lis em�szt�si csatorn�ik, amelyeket a n�v�nyi �letre jellemz� er�s rostok lebont�s�ra terveztek. Minden n�v�nyeket ev� faj megem�szti a rovarokat, szok�sos dologk�nt, mivel a rovarok sz�tsz�rtan minden�tt ott vannak a n�v�nyeken, melyeket azok r�gcs�lnak, ez�rt ezek mindig egy�tt j�rnak a t�pl�l�kkal.
A fejl�d� �llatok teh�t vagy h�sev�k, vagy n�v�nyev�k, vagy mindenev�k. A mindenev�k, amelyekhez az ember is tartozik, �gy fejl�dnek, hogy k�pesek legyenek az �lelem er�sen ingadoz� ciklus� rendelkez�sre �ll�s�val szemben�zni. Az el�emberek, f�ld�n �l� �s nagy mobilit�s� �llatok l�v�n, asz�ly idej�n el tudtak v�ndorolni buja veget�ci�j� ter�letekre. Szigor�an n�v�nyev� �llatok hasonl�k�ppen tesznek, de mivel az em�szt� csatorn�ik hat�konyan em�sztik meg a rostokat, azok r�gcs�lhatnak a kisz�radt n�v�nyzetb�l �tk�zben. Az embereknek - minthogy emberszab�s� majmokb�l fejl�dtek ki, amelyek gy�m�lcs�k �s rovarok fogyaszt�s�hoz alkalmazkodtak a n�v�nyek mellett - nincs meg a megfelel� szerv�k, hogy rostokat em�sszenek. �gy am�g �ton voltak a sz�razs�g idej�n, �hen haltak volna, ha nem lettek volna k�pesek �lni �s h�st enni. Nekik val�j�ban kett�s em�szt�rendszer�k van.
Az emberek �gy lettek megtervezve, az �lelemnek az evol�ci� sor�n val� rendelkez�sre �ll�s�nak befoly�sa miatt, hogy vagy z�lds�geket �s gy�m�lcs�ket, vagy h�st egyenek, de ne mindkett�t egyszerre. Ezt a t�nyt nem t�l sz�les k�r�kben ismerik fel, �s �rtik meg az emberek, �s �gy k�rt okoznak maguknak, hogy mindk�t t�pl�l�kot �s �telt fogyasztj�k, napi rendszeress�ggel. K�pzelj�tek el a barlanglak� embert �ton a burj�nz� n�v�nymez�k fel�, ahol gy�m�lcs�k, gabona �s gum�k k�nny�szerrel tal�lhat�k. A csapat meg�l egy �zet vagy egy elef�ntot, �s napokig csak h�sb�l �s v�rb�l lakom�zik, elpuszt�tva az eg�sz vadat, miel�tt az megromlana. Ezt ism�telgetik az �t sor�n. Amikor meg�rkeznek c�ljukhoz, l�tj�k, hogy m�r nem kell t�bb� a fizikai kock�zatot v�llalniuk, amivel a vad�szat �lland�an j�r - a csapkod� pat�kat �s a t�mad� r�m�lt vad�llatokat. Veget�ri�nusok lesznek.
A modern ember f�lre�rtelmezi, mit ettek a barlanglak� emberek, am�g a n�v�nyev� peri�dusaikban lebzseltek. Nem �ltek szigor�an z�lds�geken, gy�m�lcs�k�n �s gabon�n. B�rmit, mindent megettek, ami k�zn�l volt, bele�rtve ebbe sz�mos rovart �s lassan mozg� l�tform�t is, mint a puhatest�ek �s az oposszumok. Kevesebb h�st ettek, de a t�pl�l�k nagyon v�ltozatos volt, �s alkalmank�nt kis harap�sokat is jelentett nem n�v�nyi forr�sokb�l. Ez�rt azok a modern emberek, akik �gy akarnak �lni, mint amit szigor�an veget�ri�nus �letm�dnak neveznek, alult�pl�lts�gban szenvednek - gyenge immunrendszerrel, v�rszeg�nys�ggel, er�tlens�ggel, �s k�ptelenek a stresszt lekezelni. Az embert nem �gy tervezt�k, hogy egyed�l z�lds�geken �ljen, �s test�t el kell, hogy l�ssa n�v�nyekt�l k�l�nb�z� �l�l�nyekb�l sz�rmaz� feh�rje forr�sokkal is, vagy sz�molni a k�vetkezm�nyekkel.