Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. június |
- |
Az élethosszig tartó erőfeszítések, ellentétben a szokásos feltételezéssel, nem jellemzően a hivatási választások. Az emberiség, az életben maradásért küzdve, a legtöbb helyen belekényszerül a foglalkozásokba a földrajzi helyének, a nemének vagy a veleszületett képességeinek megfelelően. A primitív vadászó és gyűjtögető csoportok kihagyták a nőket a vadászó társaságból, hogy ne vonják el a férfiak figyelmét. A fizikai erő a gazdálkodó közösségekben a fiatal embereket kényszeríti szolgálatba, a testüknek, és nem az elméjüknek a használatára. A fiatal nőket, akik hajlamosak teherbe esni, olyan tevékenységekben veszik igénybe, amelyeket a terhes nő el tud látni, számítva a jövőbeli állapotukra. A vezetés feladata majdnem mindig a magas, nagy termetű emberekre esik, mivel a hagyomány elfogadta őket, mint a fizikai erőpróba győzteseit, a mai szóbeli politikai csatározások elődeként. Ezért, a legtöbb ember nem választja a foglalkozását, hanem a legjobbat hozza ki abból, ami adatott neki.
Mindamellett, ahol egy tétlen osztály fejlődött ki, vagy az iparosítás gondoskodott az élelemről a gazdálkodás állandó szüksége nélkül, választás lehetséges. A választás rendszerint összeütközik a hagyománnyal, és a hagyomány kerül ki győztesként, és ez nagyon le van játszva a médiában. Ha adott egy egyén, aki valóban szabadon dönthet, és nem várják el tőle, hogy a legjobban fizető lehetőséget válassza, hogy ezzel a tőle függőket támogassa, és nem fenyegeti családjának vagy közössége támogatásának elveszítése, akkor egy másik dráma következik. Az orientációja függvényében, hogy önmagát vagy másokat-szolgáló, a következőféleképp fog választani:
Ha az önmagát-szolgálni felé hajlik, az egyén egy olyan pozíciót fog keresni, ami számára hatalmat nyújt, és mások feletti irányítást. Ez lehet, hogy leplezett lesz mások szolgálásával, ahogy például a vallásos elithez csatlakozás álcázható lelkek megmentésével, de valójában ez egy lehetőség a mások feletti uralkodásra, beférkőzve a személyes életükbe; egy hatalmi túra. Ezek az egyének olyan hatalmi pozíciókat fognak keresni, ahol kevesek szegülhetnek szembe velük, mint például a fiatalok tanítása egy katonai iskolán, vagy felügyelőként működés egy fegyenctelepen. A hatalom és a mások irányítására való vágy elsőbbrendűséget fog élvezni az egészséggel és a kényelemmel szemben, de második szempont ez.
Ha az egyén a másokat-szolgálni felé hajlik, az egyén azon fog tűnődni, hogy mik a szükségei azoknak, akik körülötte vannak, és hogy a tehetségei hogyan tehetik a legjobb szolgálatot. Miután azoknak, akik a másokat-szolgálniban vannak, szintén vannak önérdekeik, a mesterséggel kapcsolatos választás kétségtelenül magában fogja hordozni azokat a tevékenységeket, amiket az egyén szeret. Ez nem egy konfliktus az érdekekben, hanem az érdekeknek egy összeolvasztása, egy nyerő-nyerő helyzet. Ahol ütközés van, a közösség erős szükségének következményeként, a bimbózó másokat-szolgáló egyén fel fogja áldozni a kényelmét és élvezetét, és ő lesz az például, aki megjavítja a szennyvízcsatornát, hogy megelőzze a fertőzést a közösségben, ha senki más nem tölti be ezt a szükséget. A közösség érdekeinek kielégítése fogja az elsőbbrendűséget élvezni, ha egy döntést kell hozni.
Ha egy vegyes orientációjú eldöntetlenről van szó, a spirituálisan éretlen egyén hajlamos lesz a jólétre és a státuszra koncentrálni, jövedelmező foglalkozásokat keresve sok-sok szabadidővel, és ahol valaki a középpontban lehet a dicséretek szerzésében. Ha olyan választás történik, hogy az egyénnek irányítást ad mások felett, aligha veszi észre, kivéve, ha ez lehetővé teszi számára, hogy másra hárítsa a munkát, és így növelje a szabadidejét. Ha olyan választás lehetséges, ahol az egyénnek lehetősége nyílik a közösséget segíteni, boldogan fogadja a hajlongást és a tapsot, és lehetséges az is, hogy egyedül ez okból keres ilyen tevékenységet. Mindamellett az elsődlegességet az élet élvezete és a kényelmetlenségek elkerülése jellemzi.