Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
- |
Amikor embereknek technológiai tanácsokat adnak, vagy valamilyen módon jövőbeli lehetőségekre készítik fel őket, hogy egy szerephez jutnak, nekik gyakran nincs tudatos emlékük erről. Sok kontakta beszél egy ködös érzésről, hogy valamit kell majd csinálniuk, vagy hogy ők különleges ismeretekkel rendelkeznek, hogy hogyan működnek bizonyos dolgok, azon kívül, amit a dolgok normális folyásában biztosíthattak volna. Miért ködösek ezek az ismeretek? Talán a dolgok nem bontakoznának hatékonyabban ki, ha a kapcsolattartó tudatosan tisztában lenne a szerepével? Több ok is van, amiért a szendergés előnyösebb.
Először is, sok esetben a technológiai tanács, vagy a tervezett koordinált tevékenység még nem mehet végbe egy ideig. Eközben ha tudatos a tanácsról vagy a tervről, a kontakta feszültségben lenne, hogy nem beszélhet vagy nem tehet utalásokat a tervről, számos utóhatástól félve. A technológiai tanácsot ellophatják, ha napvilágra kerül, vagy a legvégső esetben is nyaggathatják a kontaktát vele, hogy felfedje azt. A kontaktától kérdezgethetik is, hogy honnan származik a technológiai tanács, és minthogy tanácstalan a magyarázatot illetően, a nevetségesség tárgya lehet. Ha pedig a kapcsolattartó beleegyezett, hogy egy bizonyos szerepet hajtson végre, félő, hogy ha erről mások tudomást szereznek, ezzel a szereppel szembeszállnak.
Másodszor, sok projekt, amelyeket mi magunk koordinálunk, a zéták, vagy a testvéreink a másokat-szolgáló csoportokban, embereket igényel, hogy csoportokban találkozzanak. Ezekre a találkozókra nem emlékeznek jobban, mint az egyéni találkozókra, viszont nagyobb veszélyt hordoznak magukban minden érintett számára. A veszély a felfedezésben van, abban, hogy a kontaktákra ma különféle büntetések várnak, amennyiben a kapcsolatuk kitudódik. Állás elveszítése, rosszindulat a levelekben vagy telefonon, barátok és a család támogatásának elveszítése, sőt még válás is előfordult. Voltak olyan példák, amelyeknél ez halálesetet eredményezett, de nem lehetünk konkrétak az ismereteinket illetően ezekről az esetekről. Mivel sokakat érintenek ezek a közös találkozások, a felfedezés kockázata megtöbbszöröződik. Ezek a dolgok rendszerint mély szunyókálással járnak, a mélység arányban áll a kockázattal.
Harmadszor, az idők változnak, és a változás mértéke gyorsul. A kontakták annak a mindenkori forgatókönyvnek megfelelően kapnak technológiai tanácsot vagy egyeznek bele egy szerepbe, amely egy adott időpontban lett előrevetítve. Minthogy csak tudat alatt tudnak erről, nem kezdenek változásokba az életükben, hogy a tervhez igazodjanak. A kontakta esetleg ismereteket gyűjt be, vagy érzelmileg készül egy jövőbeli szerepre, de ezen kívül semmilyen más módon nem teszi ki magát az adott tervnek. Ha a helyzet megváltozik, nincsenek fizikai hatások a kontakta életén, azon kívül, hogy egy más tervre kell érzelmileg készülnie. Ha a kontakta tudatos kellene legyen a tanácsot vagy a tervet illetően, biztosan jobban összhangba hozná ezzel az életét. Aztán, amikor a tervek megváltoznak, újabb és újabb módosításokat tenne. Azon felül, hogy bomlasztólag hat a kapcsolattartó életére, ez a magatartás rendszertelennek tűnne, és rontaná a kontakta hitelét másokkal szemben. A szendergés kívánatosabb.