Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2002. december |
- |
A nagyvárosoknak sokféle ellátó rendszere húzódik a föld alatt, ahol elektromos kábelek és vízvezeték-hálózat futnak, hogy ne legyenek szem előtt a felettük lévő utcákon. Nem csak ezek az úttestekbe temetett kábelek és csövek azok, hanem felhőkarcolók mély alapzatai is, amikről beszélünk. A Föld, olyan területeken, ahol megnyúlik, mint a teljes keleti része Észak-Amerikának és a nyugati része Európának, a talajt igazodva fogja találni. Mibe tart egy támszerkezet kettétörése, a tömeget ledőlésre késztetve? Ha pedig a tömeg ledől, az épület, ahol ez a csővezeték felment bele, egy lefelé rántást tapasztal ott, ahová a legkevésbé lett tervezve, hogy erre számíthat. Ez meggyengíti az épület alapozását, majd az elkezd megroggyanni és összezuhanni. Mint a földrengéseknél, az épület kihat a szomszédjaira is, és tűz kezdődik és terjed szét. Mikor fog ez megkezdődni, és hol? Nincs megengedve, hogy rámutassunk a nagyvárosra vagy a megbecsült dátumra, mint ahogy a földrengések esetében sem tehetjük ezt. Azonban, ezt mondhatjuk, hogy mindenki, aki nyújtózási zónákban lakik, számítson erre, hogy megtörténhet bármelyik pillanatban, ahogy a vonatkisiklások is megmutatták, hogy ilyenfajta földmozgások, támaszok szétválása, elkezdődtek. Sok város sziklára épül, de ez szintén eltolódhat, az egyik oldal lefele, a másik felfelé billenve, és már egyedül ez igazodásokat okozna a nagyvárosokban felette. Összenyomódási, vagy *slip-slide zónákban lévő nagyvárosokban az eredmények hasonlók, viszont rengések is kísérik. Ezeket, a nagyvárosi katasztrófákat rengésekkel kísérve, földrengési kárnak mondják. A megroggyanó épületek-Jóslatunkat nem fogják pontosnak mondani, amíg efféle dolgok rengési kíséreten kívül nem történnek.