T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995 j�liusa el�tt |
1995. j�lius |
Nek�nk, a m�sokat-szolg�l� z�t�knak, m�r volt kapcsolatunk emberekkel r�g az �rott t�rt�nelem el�tt is. Ev�gb�l hadd hivatkozzunk arra, amit az emberek sz�nizot�pos vizsg�latnak neveznek, sz�n atomok �llapot�ra egy szerves maradv�nyban, amely megmutatja a maradv�ny felt�telezett kor�t. Az elm�let terjed, hiszen a l�gk�ri term�szetes szabad �llapot� karbonban a jellemz�knek egy bizonyos ar�nya tal�lhat� meg, m�g a szerves maradv�nyban l�v� karbon jellemz�i egy ett�l elt�r� ar�nyban �llnak egym�ssal, �gy akkor a maradv�ny �regedett. �ltal�noss�gban ez az elm�let helyt�ll�, de gyakorlati szempontb�l ez t�ls�gosan pontatlan a prec�zen a pontos �vezredre r�mutat�shoz, m�g kev�sb� a pontos �vsz�zadra vagy �vtizedre. Mi, enn�lfogva, az emberi fejl�d�s szakaszaira fogunk utalni, mivel az ember meg�rti ezeket a szakaszokat. Ezzel azt szeretn�nk mondani, hogy az emberi meg�rt�s foltos. N�h�ny darabk�juk megvan, de nem mind. M�g mindig keresik p�ld�ul a hi�nyz� l�ncszemet, �s egym�s k�z�tt vit�znak, hogy egy k�z�s kezdet volt-e, Afrik�ban, vagy t�bb kiindul�si pont. T�bb kiindul�si pont volt. Minden rassznak - �s 6 volt ezekb�l - m�s-m�s eredete volt. Mi megfigyel�kk�nt jelen voltunk a kezdetekt�l. Itt voltunk, l�togat�kk�nt, folyamatosan ett�l az id�t�l fogva, v�laszolva a H�v�sra, mid�n az felmer�lt.
A F�ldet sok idegen csoport l�togatta az emberis�g legkor�bbi szakaszai �ta, m�r sokkal azel�tt is, hogy az embert genetikailag intelligenci�ba tervezt�k volna, a jelenlegi form�j�ba. Az emberi kult�r�n hagyott nyomok olyan terjedelmesek, hogy eleve kiz�rj�k egy lista �ssze�ll�t�s�t. Ezeknek a befoly�soknak egy r�sze j�l ismert, az egyiptomi �s az �si sum�r kult�r�kban, vagy a v�dikus �r�sokban, amiken a 12. bolyg�r�l sz�rmaz� 3. denzit�s� humanoid l�togat�k rajta hagyt�k a k�zjegy�ket, �s a szent k�nyvekben, mint a Biblia �s a Kor�n, melyek az eredeti m�sokat-szolg�l� szerz�k �s a k�s�bbi �nmag�t-szolg�l� hozz�ad�soknak egy csatamez�i. Kev�sb� j�l ismertek a befoly�sok K�n�ban, ahol a k�nai embert megalkot� genetikusok hatottak a h�trahagyott kult�r�ra. A cs�ndes pillanatok a kertben, a b�lcsess�g �s egym�s tisztelete, �s az �let kis dolgainak megbecs�l�se, mint amilyen egy mad�r dala, ilyen nyomok. Szint�n kev�ss� ismert az amerikai indi�nok kult�r�ja, amelyet maguk az indi�nok �ltal kifejlesztettnek v�lelmeznek, mik�zben a vil�g nagyobbik fel�t�l elz�rtan �ltek. Ezek az indi�nok nem annyira ok n�lk�l vannak tudat�ban annak, amit �k alakv�ltoz�snak (shape shifting) neveznek. Az � legend�ik a szellemi l�nyekr�l a vadonban keletkeztek, �s saj�t rep�l�seik igaz tal�lkoz�sokon alapszanak, melyek sor�n kil�ptek a test�kb�l, �s azut�n nem tudt�k ezeket elfelejteni.