Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. május |
- |
Hallva, hogy a Föld Átalakulását a Világok Tanácsa irányítja, azok az emberek, akik elszigetelődési hajlamosságokkal rendelkeznek, erre nem egyszer tiltakoznak. Nem lehetne kilépni? A válasz egyszerűen nem, mivel valamennyi életet hordozó világot az Univerzumnak ebben a részében a Tanács igazgat, amelynek képessége, hogy igazgasson olyan módon, ahogyan azt teszi, csak azért lehetséges, mert a hatalma ellentmondás nélküli. Nem egy diktatúra ez? De igen, de egy olyan, amelyik jóindulatú, amelyet bölcs és nagy tömegű megválasztott entitások vezetnek hűségesen a másokat-szolgáló orientációban, akik folyamatosan szavaztatják az általuk igazgatottakat, az ő véleményükért. A 3. denzitás után, az entitások utazhatnak, és egy a Tanács irányításának határain kívül eső világ - ahogy azt el talán is lehet képzelni - egy állandó csatatér lenne. Az önmagukat-szolgálni orientációban lévők, akiket a saját kívánságaik ellenében nagymértékben mérsékel a Tanács által köréjük helyezett számos védelmi peremsáv, egy kilépő világot egy szabadkikötőnek tekintenének, és szünet nélkül azon lennének, hogy ezt a jutalmat bebiztosítsák maguknak.
Azok az emberek, akik arra vágynak, hogy az ő bilincsektől mentes 3. denzitású létük soha ne érjen véget, azoknak teljesíteni fogják a kívánságát, mivel ők nem fognak előrelépni a 4. denzitásba, amíg másként nem éreznek. Azok az emberek, akik azt szeretnék, hogy folytatódjon a világuk, a Földön, ahogy az most van, hogy az erős uralkodik a gyenge felett, a gazdag parancsol a szegénynek, és hogy minden ember saját törvényeket képes felállítani a saját kis kastélyában - vagy úgy reméli -, megkaphatja ezt a létezést, bár egy a Földtől különböző bolygón, amely mindenesetre nem egy emberi birtok.