ZetaTalk: M�sokat-szolg�l�k

A m�sokat-szolg�l� csoportokon bel�l, a szab�lyokat demokratikusan hozz�k meg, azok, akik a csoportban vannak, p�ld�ul az �lelemtermeszt�ssel �s feldolgoz�ssal kapcsolatban. A megbesz�l�sek sor�n, hogy mit kell tennie a csapatak a minim�lis fenntart�s �rdek�ben �s hasonl�k, lesznek �nk�nt jelentkez�k, akik felaj�nlj�k, hogy elv�gzik ezeket a h�zimunk�kat. �k lehet, hogy az�rt k�n�lj�k ezt fel, mert �gy �rzik, hogy ez egy lehet�s�g lesz nekik a saj�t n�veked�s�kre, de lehet, hogy az�rt aj�nlkoznak fel, mert �gy �rzik, hogy a t�bbieket szabadd� kellene tenni, hogy olyan tev�kenys�geket v�gezhessenek, amelyek az � fejl�d�s�kh�z lesznek fontosak. Ak�rmilyen okb�l aj�nlkozzon is fel az entit�s, ezt tekinten�k a hat�rozatnak egyik demokratikus �l�st�l a k�vetkez�ig. Ezeket az �l�seket s�r�n megtartj�k, �s a csoport egyetlen tagj�nak frusztr�ci�s �rz�se elegend� indok az �l�s �sszeh�v�s�ra.

Egy olyan dologra vonatkoz�lag, amelyen a legt�bb embernek m�g majd el kell gondolkodnia - a 4. denzit�sba mozdulva �s a 4. denzit�s� m�sokat-szolg�l�k l�te �r�meinek n�zve el�be. Milyenek lesznek a napi p�rbesz�dek csoportok k�z�tt? M�g azt nem neh�z elk�pzelni, hogyan fog egy szoros csapat m�k�dni, ha az ember egy olyan valaki, aki m�r most a m�sokat-szolg�lniban tev�kenykedik, azt neh�z elk�pzelni, hogy a korm�nyzat szuperszerkezete ne legyen a hely�n. Hogyan fognak a helyi konfliktusok �s tev�kenys�gek a hely�kre ker�lni? P�ld�ul, v�ve egy adott bolyg�t, mondjuk nevezetesen a F�ld bolyg�t, ahol sz�mos m�sokat-szolg�l� csoport dolgozik az �talakul�s el�k�sz�t�s�n, nem ad�dnak civakod�sok? �s ha igen, hogyan old�dnak meg ezek? Ahogy eml�tett�k, t�bb m�sokat-szolg�l� csoport tev�kenykedik a F�ld k�rny�k�n, mint amennyinek az emberek tudat�ban vannak. Nem mindegyik�k koegziszt�l varratmentesen.

N�h�ny csoport val�ban nem kedveli egym�st, �s ezt a visszautas�t�ssal fejezi ki, hogy egym�ssal dolgozzon. Elutas�tj�k a felaj�nl�st. Ez az ellenszenv eredezhet k�l�nb�z� h�tterekb�l, ahol a megel�z� inkarn�ci�k radik�lisan elt�r� fizikai k�rnyezetekben t�rt�ntek. Mondjuk, p�ld�ul, hogy egy csoport entit�s egy olyan fizikai form�ban fejl�d�tt, amelynek nem voltak v�gtagjai, amikkel futni lehet, �s emiatt soha nem volt k�pes elker�lni az egym�ssal val� konfront�ci�t, amikor ez felmer�lt. Egy m�sik csoport entit�s olyan fizikai form�ban evolv�lt, ahol voltak sz�rnyai, �s elrep�lt a konfront�ci� legkisebb jel�re. �k k�l�nb�z�k�ppen lenn�nek hajlamosak megk�zel�teni egy szitu�ci�t, p�ld�nak ok��rt itt a F�ld�n. Az egyik csoport �ltal k�nyelmesnek tekintett megold�s zavarba ejt� lenne a m�sik sz�m�ra. �k elh�r�tan�k azt, hogy egym�ssal dolgozzanak.

M�s csoportok versenyben �llnak egym�ssal. Ez nem annyira a ter�letis�gb�l ered, mint ink�bb egy v�gyb�l, hogy egy �rt�k�rzet�k legyen, egy fontoss�g�rzetb�l. Mondjuk hogy egy ponton a F�ld t�rt�nelm�ben, egy csoport r�szt vett az emberi faj feljav�t�s�ban vagy vezetget�s�ben. Azut�n egy m�sik id�pontban, egy m�sik csoport is r�szt vett hasonl� tev�kenys�gekben. Minden egyes alkalomkor, az adott csoport fontosnak �rezte mag�t abban, hogy k�zrem�k�d�st tett, �s d�delgette azt az �rzetet, hogy hozz�j�rul� volt. Most mindk�t csoport jelen van ugyanabban az id�ben a F�ld�n. Egyik sem �rezheti mag�t olyan nagyon fontosnak, mint azel�tt, �s kisebb�tve �rzi mag�t. �k elker�lik egym�st. Mindketten felf�jj�k a m�ltbeli k�zrem�k�d�s�ket. Mindez zavarba ejt� az emberek sz�m�ra, azonban a magasabb denzit�s� entit�sok nem �ntudat n�lk�liek.

M�sokat-szolg�l� csoportok nem mennek �lre egym�ssal. �k, term�szetesen, olyan csoportok, akik szorosan egy�tt dolgoznak egym�ssal, �s ebben az esetben az egy�ttm�k�d�s�k csup�n olyan, mintha a csoportok valamelyike nagyobb� v�lt volna. �k v�geredm�nyben �sszeolvadnak, egy nagyobb csapatt� v�lva.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com