ZetaTalk: Egy�rtelm� jelek

A F�ld magj�ban v�gbemen� n�vekv� aktivit�s v�g�l olyan form�kban fog megnyilv�nulni, amiket neh�z lesz kimagyar�zni. A kisz�m�thatatlan id�j�r�sra tov�bbra is a glob�lis felmeleged�st fogj�k bizonygatni, a l�gk�r felmeleged�s�nek eredm�nyek�nt, �rv�nyl�seket el�id�zve a fels� atmoszf�r�ban. Az er�szakos hull�mtev�kenys�get, amely nagy �ce�nj�r� haj�kat �raszt el, �s az �sszecsap�d� leveg�b�l sz�rmaz� mennyd�rg�seket, amelyeket v�zalatti lemezmozg�sok okoznak, a f�ldreng�s aktivit�sokkal fogj�k egy kalap al� venni. A f�ldreng�sek n�vekv� el�fordul�s�t egy periodikus ciklusk�nt fogj�k magyar�zni, �si legend�kkal t�masztva al� a ciklus te�ri�t, vagy a kifinomultabb h�rad� g�pezetekkel magyar�zz�k majd, arra utalva, hogy a reng�seket a m�ltban nem jelezt�k. A met�n g�z kit�r�sek okozta dr�mai f�nyfelvillan�sokat, ahogy a met�n g�z kiszabadul a mozg� lemezek alatti csapd�ban tartott �regekb�l, vill�ml�sokk�nt fogj�k f�lremagyar�zni. A n�vekv� m�gneses diff�zi� a napfolt tev�kenys�gre lesz kenve, mert az �tlagember sz�m�ra ezek k�z�l egyik sem azonnal m�rhet�, �gy a t�rt�net nem lesz gyakran megk�rd�jelezve.

A 12. bolyg� �thalad�sa el�tti h�napok alatt, majdnem teljes lesz a v�teli zavar a t�v�- �s r�di�ad�sokban, hacsak azok nem valamif�le k�bellel lesznek kiseg�tve. A cellul�ris telefonok haszn�lhatatlanokk� v�lnak, �s ezek bizonyos v�rosokban val� n�pszer�s�g�nek k�sz�nhet�en mindezt nem fogj�k k�nnyed�n viselni. A nagy t�vols�g� telefonh�v�sok fenntart�sa, amelyek minden esetben m�holdakat haszn�lnak fel, hogy egyes pontok k�z�tt �tpattanjanak, szint�n lehetetlenn� fog v�lni. Megk�rik majd a vil�g korm�nyait, hogy magyar�zz�k meg mindezt, �k pedig el�retolj�k a v�r�s k�p� tud�saikat az ostoba magyar�zataikkal. K�ts�g nem f�r hozz�, hogy a napfolt aktivit�st fogj�k okolni, �s azok a tud�sok, akik r�mutatnak a magyar�zatok el�gtelens�g�re, igen rossz b�n�sm�dban fognak r�szes�lni. Ha a napfoltok, vagy a napt�l �rkez� m�gneses viharok lenn�nek az ok, akkor a m�holdas t�vk�zl�s �s k�l�n�sen a cellul�ris telefon �tvitel vissza kellene, hogy t�rjen a norm�lis ker�kv�g�sba a F�ld s�t�t oldal�n, a Nap el�l eltakarva. Miut�n ekkor kev�s id� lesz m�r h�tra az eltol�d�sig, a korm�nyok k�lf�ldi ments�geket fognak felk�n�lni, tudva, hogy m�r soha nem lesznek felel�s�gre vonva.

Megjegyz�s: az al�bbi hozz�adva a 2002. november 16-i �l� ZetaTalk IRC chat alapj�n

Viharok

Az ut�bbi id�ben, az elm�lt p�r h�nap sor�n, szokatlanul heves viharok s�jtott�k az Egyes�lt Kir�lys�got, a v�rtn�l er�sebb szelek. Ugyancsak, az Egyes�lt �llamokban, mely ugyan�gy az �szaki f�ltek�n fekszik, rendellenes hidegeket k�vettek olyan meleg h�m�rs�kletek, hogy mindenki r�vidujj�ban ment ki m�g �szakon is, j�llehet szakmailag t�l volt. Ez egy sor torn�d�t hoz l�tre v�gigb�gve Amerik�n, egy d�lt�l �szakig terjed� s�vban, szezonj�n k�v�l �s m�g szezonj�ban is extr�meket. Az utols� n�h�ny h�naphoz �rve az eltol�d�s el�tt, az id�j�r�s nemcsak, hogy folytat�dni fog olyannak, mint amilyen az ut�bbi p�r �vben volt, �vszakra nem jellemz� h�m�rs�kletekkel �s a meteorol�gusok sz�m�ra rejt�lyes asz�lyokkal �s �rvizekkel. M�g ink�bb ilyen lesz, m�g sz�ls�s�gesebb, m�g ink�bb �vszakhoz nem ill�, m�g er�szakosabb. Azt is mondtuk, hogy az id�j�r�s, �s a hurrik�nok, nem v�lnak er�szakosabb� att�l, amiket az ember a m�ltban tapasztalt. Ez egy f�kez� mechanizmusnak k�sz�nhet�, amit az atmoszf�ra saj�t mag�ra kivet: l�gt�megek csak akkor k�pesek olyan gyorsan mozogni, amikor m�s l�gt�megeknek nyom�dnak, �s ilyesmi. Mindamellett, ez nem jelenti azt, hogy ha csak bizonyos �vszakokban sz�m�tasz torn�d�kra, akkor azok nem fognak �vszakon k�v�l j�nni, vagy torn�d�kat eddig m�g nem tapasztalt orsz�gokban. Ez nem jelenti azt, hogy hurrik�nok nem fognak hirtelen keletkezni, semmint nyomukon haladva tengereken �t �s kisz�m�that�an. Ez nem jelenti azt, hogy h�viharok nem fognak t�bbl�bnyi havat sz�rni ott, ahol h� soha nem esett, vagy hogy azok a t�rs�gek, melyek a h�ban b�znak a t�li turista szezonjuk v�gett, nem a tavaszi vir�gokat fogj�k e helyett megtal�lni.

 

�rhull�mok

�gy, viharokkal �gymint hurrik�nokkal egy�tt j�r� �rhull�mokra lehet sz�m�tani partvonalak ment�n. Vihari hull�mz�st, melynek sor�n a norm�list�l t�bb l�bbal magasabb v�z hull�mzik be a sz�razf�ld belsej�be, lehet majd tapasztalni, an�lk�l is, hogy ak�r a hurrik�nt ismern�k a ter�leten. A hurrik�n - gyorsan k�pz�dve, �s ugyanilyen gyorsan sz�toszolva - az egyetlen jegy�t el�fordulhat, hogy ilyen m�don hagyja ott. Ugyan�gy, ha egy vihari hull�mz�s fejl�d�tt ki kinn a tengeren, a v�z a k�rnyez� ter�leteken lehet, hogy vesz�t a szintj�b�l, ideiglenesen. Sz�m�tsatok a v�ratlanra, fokozottan, ahogy az eltol�d�s k�zeledik. Az emelked� tengerszint h�rek volt akkor, amikor el�sz�r megfigyelt�k, de egy-kett�re leplez�si m�dba ker�lt azt�n. A tengerek emelkednek, a sarkok olvadnak, �s csendes-�ce�ni szigetek t�nnek a v�z al�. Fog-e ez a trend folytat�dni, �s mennyire lesznek a part menti v�rosok �rintve? Ak�r m�g an�lk�l is, hogy viharhull�mok s�jtan�nak egy tengerparti v�rost, ezek alkalmank�nt el�raszt�dnak egy bizonyos m�rt�kig az eltol�d�s el�tt is. Ezt el�sz�r akkor veszik �szre, amikor a csatorn�kon felj�n a trutyi, majd pedig amikor strandok elt�nnek. Azt�n amikor a norm�lis dag�ly �s hull�mtev�kenys�g egyszer�en hazav�gja a partvonal menti h�zakat. Nedvesf�ldek a partvonal ment�n s�ss� v�lnak, majd k�vetik �ket a bels� �bl�k. Av�gett, hogy fokoz�d� f�ldreng�sek let�rnek nagyv�rosokat, f�ldmozg�sok led�ntenek nagyv�rosokat, ezekben az id�kben, ez aligha lesz a legnagyobb gond.

 

Durran�sok �s felvillan�sok

A durran�sok �s felvillan�sok m�r t�bb �ve n�vekv�ben vannak, a sajt�ba jutv�n m�r j� p�r �vvel ezel�tt. A durran�sok, ahogy akkoriban elmagyar�ztuk, a f�ld felp�poz�d�s�nak k�vetkezm�nye, hogy �gy egy l�gnyom�s-cs�kken�s tapasztalhat� az egyik helyen, �s egy be�z�nl�s erre a helyre az oldalakr�l. Ez az, ami vill�mcsap�sokat okoz, amikor is vill�ml�s szuper-hev�lt leveg�t hoz l�tre, egy ideiglenes �rt, a leveg� pedig az oldalakr�l �sszecsap egy csattan�ssal. Ezek a felp�poz�d� f�ld-szindr�m�k tapasztalhat�k sz�razf�ld�n, vagy v�zen, de a kiv�lt�juk ugyanaz. A felvillan�sok elsz�k� met�n, mely medenc�kben fekszik minden�tt, csapd�ba esett boml� anyagb�l sz�rmazva kor�bbi p�luseltol�d�sokb�l. Ez felsziszeg, meggyullad ilyen vagy olyan okb�l, �s egy f�nyfelvillan�st okoz. Minekut�na a f�ldmozg�sok most fokoz�dnak, azonnalibbak, er�szakosabbak, mint kor�bbi �vekben, a durran�sokra �s felvillan�sokra szint�n fokozottabban lehet sz�m�tani. Tunguzka egy kiv�tel volt, mivel Szib�ria tundr�ja buja volt azel�tt, hogy megfagyott volna, �s �gy egy nagy terjedelm� boml� f�ves legel� ker�lt csapd�ba. Sz�m�thattok r�, a j�v�ben, hogy az Amazonas befagyott foly�medre megenged majd mag�nak ilyenfajta robban�sokat.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com