T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1996. szeptember |
- |
Id�nk�nt a F�ld Napja k�r�l kering� bolyg�k megk�zel�tik egym�st az id�z�s�k sor�n, igen ritka alkalmakkor pedig �gy l�tsz�dnak, mintha egyetlen vonalat fesz�ten�nek ki a Napb�l kiindulva, gravit�ci�san vonzva a F�ldet - n�h�ny ember felt�telez�se szerint - mindk�t oldalr�l. Van-e ennek hat�sa a F�ldre? Nos term�szetesen van, �s ha a befoly�s valami nagy benyom�st hagyott volna az emberis�gen, akkor ezt feljegyezt�k volna mint rendszeres el�fordul�s� esem�nyt. Az �rap�ly ilyenkor egy kicsit er�sebb, �s a F�ld p�ly�ja egy picit hangs�lyosabb az egyik oldalon, de a csillag�szokat kiv�ve, az emberis�g ebb�l mit sem vesz �szre. Fog-e ez az elk�vetkez� egy�tt�ll�s p�luseltol�d�st okozni; a j�ggel megrakott sarkok s�lya el fog-e a k�ls� bolyg�k sora fel� vonz�dni? Ez a buta �rv m�g csak nem is logikus, �s csak az�rt kap s�lyt, mert a p�luseltol�d�sok igazi oka, a 12. bolyg�, nincs szem el�tt a kataklizm�k k�z�tti id�szakokban, �s rendszerint elfeledkeznek r�la. A t�l�l�knek, mik�zben a darabokat szedegett�k �ssze �s pr�b�ltak nem �hen halni, t�bb volt a fej�ben att�l, mintsem hogy tart�sabb m�don is r�gz�ts�k az esem�nyt a sz�beli r�mt�rt�netek egym�snak mes�l�s�n�l, mikor vigaszt kerestek.
Az �ri�s g�zbolyg�k gravit�ci�s vonz�sa - m�g akkor is, amikor egym�s m�g� �llnak �s �gy vonzanak, mint t�bb ember egyszerre a k�t�ln�l egy k�t�lh�z� versenyen - csak egy t�red�k t�red�ke a Napb�l sz�rmaz� gravit�ci�s vonz�shoz k�pest. Az �v fel�ben egy j�ggel megrakott sark a F�ld egyik vagy m�sik oldal�n a Nap ir�ny�ba hajlik, �s ha hajlamos lenne elmozd�tani a F�ld k�rg�t egy gravit�ci�s vonz�s fel�, akkor ez lenne az, amikor ez megt�rt�nne. H�t nem az t�rt�nik ink�bb, hogy a j�ggel megrakott p�lusok m�g tov�bb n�vekszenek s�lyukban, am�g a F�ld ki van billenve? Egy a F�ld felsz�n�nek szerkezet�re vonatkoz� egyszer� sz�m�t�s kimutatn�, hogy a f�ldr�szek, mint amilyen Oroszorsz�g �s K�na egy�ttes t�mege, vagy olyan f� kontinensek, mint Afrika vagy �szak- �s D�l-Amerika, vastag szikl�b�l �s magasra sz�k� hegyekb�l �llva helyenk�nt, messze t�bbet nyomnak, mint a F�ld felsz�n�nek t�bbs�ge, ahol a vizek �sszegy�lnek alacsonyan fekv� ter�leteken. Tal�n ezek a kiegyens�lyozatlans�gok okoznak p�luseltol�d�sokat?