Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. március |
- |
A tagadás gyakori reakció olyankor, amikor arról értesültök, hogy a világ - amelyet megismertetek, amelyet gyerekként mindig is biztonságosnak ítéltetek - lényegében eltűnik. A tagadás megvédi az embert attól, hogy a belevegyítse az új ismereteket az életében eddig megtanultakba. Az ember a híreket külön dologként kezelheti, egy lehetőségként, hasonlóan egy meteor fejetekre esésének vagy egy villám belétek csapásának lehetőségéhez. Távoli. Azoknak, akik nem húzzák ki magukat a dolgok alól, van egy hozzáigazodási időszakuk. Az ember körülnéz, látja a verőfényes napot, a mosolygó arcokat, hallja a szokásos üres csevegést a hírekben, és az ember már többé nem érzi úgy, hogy ezzel kapcsolatban állna. A szerettei még mind ebben a világban élnek. El kéne hagyni őket? Bele kéne illeszkedni az életükbe, és színjátékot folytatni? Az ember által megszemlélt borzasztó jövő messziről bámulja az egyént, de minden egyes nappal közelebb húzódik. Hogyan végezzük el a fő módosításokat az erre való felkészülésre, amikor bármilyen készülődést őrültségnek, elhagyásnak vagy gondatlanságnak tekintenek?
Azon időszakok alatt, amikor választásokat hoznak, és módosítás történik az egyén életében, depresszió köszönhet be. Ez igaz bármely olyan kettős kötődésre, amikor az egyén mindkét módon veszít, azonban a földönkívüli kérdés és az eljövő póluseltolódás helyzetében, az egyén kivel beszélgethet? Az ember ki van közösítve. Akiknek kevesebb kötődésük van a fizikai környezetükben vagy a foglalkozási vagy családi kötelezettségeikben, akik szabadon mozgolódhatnak, ők a szerencsések, mert meglehetősen gyorsan végzik a módosításaikat, amikor egy tiszta fejű döntés idejéhez érkeznek. A sok kötelezettséggel rendelkezők, vagy azok, akiket mélyen érintenek kötelezettségeik, hosszabb ideig agonizálnak, amíg az átállást elvégzik. Megnyugodhatnak, miután elválasztották magukat bármely olyan várakozástól, hogy az élet számukra normális lehet, mivel ők borzasztó dolgokról tudnak, amiket másoknak még meg kell érteniük, ők békében lehetnek.