Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. január |
- |
Teljességében, a Föld klímája ugyanolyan marad, mint amilyen ma, a kataklizmák egészében és után. Eleinte, a póluseltolódás után nem sokkal, a helyi klíma a Föld bármely adott pontjára számos tényező együttes eredménye lesz.
Az előző éghajlaté, mivel például egy korábbi jégsapkán, vagy egy melegedési vagy egy hűlési befolyás lesz. Ez csak ott lesz szélsőséges, ahol a földön időző jégtömbök alaposan meg vannak fagyva. Mindenhol máshol a hőmérsékleteknek az új szélességi körnek megfelelő felmelegedése vagy lehűlése napokon belül megtörténik.
A Föld nappali vagy éjszakai elhelyezkedéséé, amikor a forgás napokra megáll a póluseltolódást megelőzően, majd lassan újra elkezdődik, miután a 12. bolygó elhaladt. Újra csak, ez a hatás napokon belül kiegyenlítődik.
A vulkanikus tevékenységé és a Föld magjának felkavarodásáé, amik folytatódnak néhány évtizeddel egy póluseltolódás után is, épp ahogyan egy póluseltolódás előtti évtizedben teszik. A 12. bolygó a közelben lődörög, a megfordulása idején, és egy második elhaladást tesz pár évvel később. Ebben az időszakban a Föld magja nem nyugszik le. Összességében, ennek az aktivitásnak egy csekély melegítő hatása van, maximum pár fok, a helytől függően.
Egy sűrű felhőtakaró, amely évtizedekig megmarad, a vulkáni tevékenységből és az üstökös csóvájának korbácsolásakor történő lenyúzódásból következő légkör-veszteségből adódóan. A porral telt felhők alacsonyan, a talajhoz közel lesznek, és egy állandó homályt teremtenek. Az eső majdnem folyamatosan esik. Bár a napfény nem tud belehatolni és ritkán sikerül keresztülkandikálnia ezen a sűrű felhőtakarón, attól még melegíti a Föld légkörét, és így a melegítő hatása nem veszik el a Földön. Kevesebb meleg a napfényből, viszont meleg, nedves levegő.