Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. november |
2001. január |
A Vörös-tenger szétválasztását, hogy Mózes biztonságba vezethesse a népét, Istennek egy tetteként tartják számon, egy csodaként, de igazság szerint ez az esemény az előző kataklizmák idején történt. A vizek részben azon körülmények következményeként váltak szét, hogy a víz ellöttyenése és a föld megemelkedése következett be, de olyan dolgok, mint a megtörtént eset, hogy a Vörös-tenger ketté tudott válni, és az egész csoport át tudott rajta kelni, mielőtt bezárult, épp amint az ellenség a nyomukat követte volna, nem voltak természeti jelenségek. Ahogy azt talán el is tudjátok képzelni, a dolgokat el lehet mozdítani mesterséges elválasztó falak, mint például erőterek segítségével. Mi képesek vagyunk olyan erőteret létesíteni, amelyen keresztül semmilyen, emberek birtokában lévő fegyver nem képes áthatolni, ennek ellenére mégis láthatatlan. Anélkül, hogy belemennénk egy ilyen erőtér technikai hátterébe, itt egyszerűen ez lett leeresztve; a víz kiszivattyúzva, és az erőtér másik oldalára áthelyezve, magas vízfalakat téve lehetővé az egyik oldalon. A hevesség és a félelem következtében, és a kínzó tudomása folytán, hogy miben lett volna részük az egyiptomiak kezén, ha azok újra elfogták volna őket, és a lelkes követés révén, mellyel Mózes rendelkezett, mindannyian *wandered into this in a leap of faith to a one, és hiánytalanul átkeltek. A tengerfenék felemelkedett, egy időre, de elég hosszú ideig ahhoz, hogy egy biztonságos átkelést nyújtson Mózes számára, de nem elég hosszú ideig a fáraó szerencsétlen katonáinak, akik utánuk mentek.