Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
1995. 11.; 1996. 08. |
Sok olyan hely lesz a Földön, amelyek biztonságosabbak, mint mások. A józan ész kiigazít. Ha valaki az irodalomban múltbeli geológiai változásokról olvas, írásbeli vagy szóbeli beszámolót, hogy mi történt a régi kataklizmák alatt, az kirajzolhatja az útvonalat. A partvonalak veszélyesek, mivel a szökőárak hatalmasak lesznek. Lesüllyedő lemezek vagy hegységképződéshez közeli helyek kockázatosak lehetnek. A földrengési károknak kitett épületek elkerülendők, a legjobb, ha az épület a lehető legegyszerűbb felépítésű, mint például sátrak vagy szalmakunyhók. Természetes szélfogók rendelkezésre állnak, úgymint hegyek közti völgyek.
Azon területeken, ahol a közelmúltban hegységképződés folyt, várható újabb hegységképződés a közeledő póluseltolódás alatt. Ebbe beletartozik a Sziklás Hegység a vízválasztó nyugati partján, mivel amikor a Csendes-óceán megrövidül, a nyugati part alá bukó lemez nemcsak kiemelkedést és elmozdulást fog okozni az lesüllyedő lemez feletti területeken, hanem fel is melegíti a földet, a súrlódásnak köszönhetően. Hasonlóképpen a Himalája, viszont az európai hegységek nem lesznek kevésbé biztonságosak, mint bárhol másutt a kontinensen, mivel az Atlanti-óceán elfordul, és lejjebb akarja majd húzni Európát a tengerszint feletti magasságában. Így, a hegységek Európában biztonságosabbak lehetnek, mint az alföldek, melyek áradási beömlésnek vannak kitéve. A Dél-Amerikán végigfutó hegygerincek szintén nagy traumának lesznek kitéve a póluseltolódás alatt, hasonlóan a Sziklás Hegységhez. Itt megint csak a vízválasztó nyugati területe jár a legrosszabbul.
Az amerikai kontinenseken a vízválasztótól keletre eső területek hajlamosak a síkságok felé, keleti irányba elmozdulni. A súrlódásból származó hő itt egy fontos körülmény, de a nyomásból származó hő nem lesz jelen. A súrlódási hő szintén közelebb lesz a felszínhez, és gyorsabban eloszlik, mint az alacsonyabb lemez-súrlódásból származó hő, ahol a hő addig gyűlik, amíg egészen a felszíni kőzetet is megolvaszthatja.
Mondani sem kell, hogy barlangok vagy ember által alkotott alagutak a problémás hegységek körzetében nem lesznek biztonságosak. Csak el kell látogatni a Yosemite nemzeti parkba, hogy megfigyelhessétek a természet erőit, amelyek működni fognak. A völgy 600 méterrel van a környező szirtek alatt, bizonyítékként állva azon nyíróerőnek, amely a múltban, a tömör sziklákban működött. És a barlangok és az emberalkotta alagutak a régebbi hegységekben biztonságosak lesznek? Igen is, meg nem is, mivel a hegységek szerkezetét és különösen a barlangok vagy alagutak mennyezetének szilárdságát minden esetben külön kell megvizsgálni. Minden egyes eset egyedi. Mivel az emberek itt kockázatot vállalnak, hogy csapdába eshetnek, vagy hogy összezúzhatják magukat, és nem várhatnak segítséget utána, ez a választás sokkal kevésbé biztonságos, mint más lehetőségek.
A víz eltompítja a földrengés rázkódásait, és ha valaki víz alatt van, a repülő kövek csapásait. Mindamellett, a víz az illetőt magával viszi, és az úszó vagy a tengeralattjárón utazó személy több száz kilométerre a belterületen találhatja magát, amikor az árhullám visszahúzódik, vagy távol minden parttól.