T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2002. okt�ber |
- |
Megjegyz�s: az al�bbi az Olvad� J�gsapk�k oldalr�l lett ide v�ve
Az emberis�g tud�sai kisz�m�tott�k, hogy az antarktiszi j�g teljes elolvad�sa a vil�gtenger szintj�nek 200 l�bnyi (61 m�teres) megemelked�s�t okozn�. Ez a sz�m�t�s a v�zfelsz�n feletti j�g elolvad�s�nak �s a v�z t�rfogat�ba val� visszat�r�s�nek, �s kiegyenl�t�d�s�nek hat�s�t vizsg�lja. T�bbminden t�rt�nik az eltol�d�s sor�n �s bizonyos id�vel azt k�vet�en, amikor is a l�tez� sarkok az egyenl�t�i nap sugarai al� helyez�dnek, �s a vil�g valamennyi akt�v vulk�nja kit�r. Mekkora h� fejl�dhet a k�reg �s a mag elv�l�s�nak �s a mag k�reg alatti elmozdul�s�nak hat�s�ra? Mekkora h� sz�ks�ges a k�szikla elolvaszt�s�hoz, az egyik lemeznek a m�sik al� val� gyors les�llyed�se sor�n, amir�l a nyugati indi�nok �s a legut�bbi p�luseltol�d�s k�zel-keleti szemtan�i besz�moltak? Milyen gyorsan disszip�l�dik a h�, ak�r a t�bort�zek hamuj�b�l, a szabad �g alatt, vagy egy fotel �l�k�j�r�l, melyr�l a benne �l� az im�nt kelt f�l? A legt�bbj�t a F�ld felsz�n�nek a hatalmas �ce�nok fedik be, melyek teljes eg�sz�kben felmelegszenek, hideg helyek n�lk�l, az eltol�d�s ut�n, �s nem t�rnek vissza, hogy hideg helyeik legyenek, am�g n�h�ny �vsz�zad el nem m�lik. Ez a melegebb v�z a felel�se a tengerszint megemelked�s�nek, �ltal�ban.
Megjegyz�s: az al�bbi hozz�adva a 2002. okt�ber 5-i �l� ZetaTalk IRC chat alapj�n
A vil�g �ce�njai javar�szt egy felfedezetlen ter�let az ember sz�m�ra, aki nem tud al�mer�lni a m�lys�geikbe, k�l�nben �sszenyom�dna, se nem kutathatja �t alaposan, amikor egy�ltal�n al�mer�l. A hasad�kok m�lys�ge radarral van kikalkul�lva, a h�m�rs�kletek pedig szond�kkal megbecs�lve. Amit fel lehet t�telezni, hogy a v�z nem fagy meg, k�l�nben j�g v�lna bel�le �s a felsz�nig emelkedne. Azonban a v�z lehet fagyponton, �s nem fagy meg, mozg�sban marad, ahogy a h�mp�lyg� foly�k a hideg t�lben erre bizonys�gul szolg�lnak. A tengerszint 675 l�bra (206 m�terre) t�rt�n� megemelked�s�nek kisz�m�t�s�ban, az Antarktisz �s Gr�nland olvad�s�t�l t�bb is figyelembe van v�ve, minthogy ez az emelked�s az embernek a sz�m�t�s�ban csak 200 l�bra j�tt ki. Miut�n a sarkr�l le�raml� v�z hideg, �s les�llyedne �s a m�ly �ce�ni hasad�kok ment�n haladna tov�bb, ez ezeket a hasad�kokat a fagyponthoz juttatn�; hideg v�z a meleg al� ereszkedve. Milyen magasra emelkedik ez a hideg v�z? Az emberi statisztik�k a h�m�rs�kletet k�l�nb�z� m�lys�geken m�rik, �gy ez egy ismert statisztika. Mennyi a v�zmennyis�g a m�ly hasad�kokban, a sek�lyebb fenekekkel szemben? Ez szint�n statisztikailag k�zzelfoghat�, mivel az �ce�nok fel lettek t�rk�pezve radarral. Mindazon�ltal, azzal a felt�telez�ssel, hogy a h�m�rs�klet vil�gszerte, valamennyi m�lys�gben az egyenl�t�i felsz�ni vizek szintj�re emelkedhet, a sz�m�t�s nem ad ki megfelel� eredm�nyt.
Ami ebb�l az egyenletb�l hi�nyzik, az a f�ldt�megek p�ffed�se, v�z alatti f�ldfelsz�nek�, b�rmilyen furcs�n hangozhat is ez a koncepci�. A f�mr�l ismert, hogy kit�gul, amikor felhev�tik, de annak koncepci�j�t, hogy a forr� s�r t�rfogatban nagyobb lehet, mint a hideg s�r, nem veszik figyelembe, minthogy ez eddig m�g soha nem volt az ember gondja. A h� = r�szecsk�k mozg�sban, �s ezek taszig�lj�k az atomokat, hogy �gy kit�gul�s az eredm�ny. Minden f�ldfelsz�n fel fog melegedni a mag kavarg�sa folyt�n, olyan m�rt�k� h�, hogy az a f�ldfelsz�n fel� tal�l kiutat. Az eredm�ny? Ez a felsz�n kit�gul, szakad�kok ny�lnak, pamacsos sziklar�tegek v�lnak el egym�st�l, �s felh�lyagosod�s t�rt�nik, ami �res helyeket hoz l�tre a szikla belsej�ben. Az �ce�nok alatt, ez egy magasabb �ce�nfen�knek felel meg, a v�znek pedig mennie kell valahov�, �s minthogy a fen�k felfel� mozdul, a tengerszint ugyan�gy csak felfel� mehet. Ez�rt - noha ezt az ember nem k�pes kisz�m�tani, egy hi�nyz� dinamika l�v�n a statisztik�iban - ez a magyar�zat arra, ami�rt a mi 675 l�bnyi emelked�s�nk nem j�n ki az ismert t�nyez�kkel: v�zmennyis�g �s n�veked�s a h�m�rs�klet emelked�s m�rt�ke szerint.