Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2002. július |
- |
A sivatagokat a nedves levegő hiánya alakítja ki, és ez játszik kulcs szerepet a légtömeg-mozgásokban, amikor is a levegőtömegnek lehetősége kell legyen rá, hogy nedvességet vegyen föl, valamint, hogy a légtömeg milyen hőmérséklet-szélsőségekkel találkozik össze, amelyek a nedvességtartalmának leadására kényszerítik. A légáramlatok az egyenlítőtől emelkednek fel és így göndörödnek tova a sarkok felé, visszakörözve az egyenlítőhöz, mivel a glóbusz folyamatosan keletről nyugatra forog az őt körülvevő levegő takarója alatt. Ez a levegő lepöndörödését okozza az amerikai kontinensek nyugati partja mentén, miután az elhaladt a Csendes-óceán fölött, kialakítván a nedves partvidéket. Amikorra a légtömegek benyomódnak a szárazföld belsejébe, addigra a csapadékukat már kiadták magukból a partvonalaknál. Afrika végtelen sivatagjai esetében, a légtömegek Európán keresztül göndörödnek el és le, és addigra már kicsöpögtették magukból az Atlanti-óceán északi részénél felvett nedvességüket Európára, keveset hagyva Észak-Afrikának. Amikor nagyobb kontinensek felett van, mint Kína Góbi-sivatagának esetében, a légáramlat vagy nedves vagy száraz, attól függően, hogy mi felett haladt át az imént. Egy sarki régióból Szibéria fölött visszasodródó légtömeg hűvös, bármely nedves levegőnek - szárazföldön vagy csak önmagában - az esővé vagy hóvá kondenzálódását okozva, keveset hagyva a levegőben akkorra, amikorra légtömeg eléri a Góbi-sivatagot. Észak-Amerikában, a partvonal felől érkező levegő száraz akkorra, amikor fel- és keresztülliftezik a hegyvonulatokon, viszont a közvetlenül a tavakkal szitált kanadai területek felől lejövő légtömegek relatíve hidegek, és amikor a Mexikói-öbölből származó nedves levegővel találkoznak össze, kiadós zivatarokat hoznak létre. Hogyan fog ez a szituáció megváltozni az eltolódás után?
Amerika a légtömegeket az új egyenlítő köről bodrozódva a súlyosan elárasztott kanadai vidékeken, az elöntött Mississippi-völgyön és a kiáradt Amazonas medencéjén keresztül jőve fogja találni, így Arizona és Mexikó korábban sivatagos területeit bőséges esőmennyiség fogja áztatni. Ami most Amerika nyugati partvonala, mind az északi, mind a déli földrészen, az a göndörödő légáramlatokat a Csendes-óceán felől érkezve fogja találni ugyanúgy leadva a csapadékukat mint ma, a partokra. Így, Amerikában nem várható, hogy sivatagi területek lennének az Újidőben.
Afrika és Európa szintén az új Egyenlítő mentén fognak kikötni, hogy a pöndörödő légtömegek az Atlanti-óceán fölött kígyóznak keresztül, mielőtt áthaladnának mindenek fölött kivéve a Szahara sivatag belső területeit. Szudán, a sivatagjait továbbra is meg fogja találni, mivel az őt elérő levegő akkorra már leadja terhét a partvonalak menti szárazföldeken, amíg a lentről, az új Déli-sarkról érkező hidegebb levegővel találkozik szembe, keveset hagyva a szomjas Szaharának.
Szibéria alföldjeinek masszív víz alá kerülése következtében, az új egyenlítő felől a Góbi-sivatag felé hömpölygő légáram páradús lesz, és így ezeknek a sivatagos földterületeknek megváltozik majd a klímája. Nyugat-Ausztrália sivatagjai víz alatt lesznek, Ausztrália maradék részének pedig nem lesz csapadékhiánya.