Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2002. május |
- |
Mitől számítana a szélesség ? Az emberiség tudatában van, hogy az óceánok vizei jobban feltornyosulnak az Egyenlítőnél, mint a pólusoknál, a forgás okozta centrifugális erő kövezkeztében. A víz kifelé húzódik, ott egy nyomáscsökkenést okozva a sarkoknál lévő víznyomáshoz képest, így több vizet eredményezve az Egyenlítőnél, amikor az óceánok kiegyenlítik nyomáskülönbségüket. Hogyan hat ez ki a befelé tartó X-bolygó megfigyelésére, amikor a megfigyelés a légkörön keresztül, nem pedig az óceánok vízén keresztül történik? A légkör, könnyebb lévén az óceánoknál, ugyancsak megkísérli kiegyenlíteni légnyomásbeli különbségeit. Magas nyomású területek benyomulnak alacsony nyomású területekre, és bár a hegytetőknek kisebb nyomásuk van, mint a Föld felszínének, ezt a nyomást a Föld felszínétől mérik, nem pedig a glóbusz pontos középpontjától. Az ok erre az, hogy a légkör a felszínt veszi alappontnak, a pontnak, ahonnan már nem eredszkedhet lejjebb, légnyomás-kiegyenlítődéskor.
Az X-bolygó megfigyelésekor, mely elsődlegesen a vörös spektrumban, beleértve az infravöröst, bocsát ki fényt, a vörös fény elhajlására a befelé tartó X-bolygó és a megfigyelő között a következő tényezők vannak hatással:
gravitációs és egyéb befolyások a Naprendszerben az X-bolygó és a Föld között, hogy ha a fénynek el kell haladnia egy útjába eső másik bolygó mellett, akkor lehet, hogy efelé a bolygó felé hajlik, kisebbítve a közvetlenül a szemlélőhöz beérkező vörös fényt, és így az X-bolygót a várhatónál egy alacsonyabb fényrendűnek tüntetve fel.
a megfigyelés szöge, hogy ha a vörös fény a Föld felszínének nagyobb része felett halad át, akkor hajlamos lesz a Föld felé elhajlani és így a nézőtérbe lejutni, amikor egyébként fölötte elhaladna, és eképpen az X-bolygó horizontnál való megfigyelése optimálisabb a direkt módon felülről történő szemléléshez képest.
a súlyos légkör mértéke, amelyen a vörös fénynek a szemlélő eléréséhez keresztül kell haladnia, hogy így ha az X-bolygót az Egyenlítő fölött átnézve nézi, az óceánokban lévő ottani kidudorodás következtében ez így egy megvastagodott légkört teremt együtt annak saját elhajlító befolyásaival.
Ha a megfigyelő a horizont irányába néz a megfigyelés során, akkor olyan fényt fog fel, amely jobban a Föld felé hajolt el, mivel az több időt tölt el a Föld fölötti elhaladással, mint hogyha ez egy felülről történő megfigyelés lenne. Minél közelebb van a szemlélő egy fej feletti képhez, annál kevesebb idő telik el a Föld feletti elhaladással, és így annál kevésbé érvényesül az elhajlítás. Ha a szemlélő az Egyenlítőn is keresztülnéz ezen megfigyeléskor, akkor a szemlélő olyan fényt fog fel, amelynek keresztül kell haladnia az Egyenlítő fölött, és így az elhajlító befolyás a súlyos és a könnyű légkör között itt belépett a játékba. Mitől lenne ez így? Bár azt feltételezik, hogy a fény sebessége konstans, ez valójában aligha van így, hanem eltér annak függvényében, hogy min kell keresztülhaladnia. Az ember méri a fényt, amely űrön halad keresztül, és kiszámítja a fény sebességét. Ezekben a számításokban, bármely lassulás, amely esetlegesen a légkörön való keresztülhaladáskor történne, jelentéktelen, az egész egy tanult becslés minden esetben. Vastag légkörön keresztülhaladó vörös fény lassul, vonzások következményeképpen a légkörben található elemek felé, és így, mint a horizont felől érkező vörös fény esetében, több ideje van a Föld felé vonzódni a gravitációs vonzóerő által.
Ezért, egy előnyös szárazföldi ponton lévő megfigyelő számára, délre nézve az Orion felé az északi féltekéről télen, az Egyenlítőt figyelembe kell venni egy offszetként, egy eltolási értékként, az X-bolygót délebbre keresendővé téve, mint ami egyébként lenne az eset. Egy a déli féltekén lévő megfigyelő számára, efféle változás nem történne. Globális koordináták megadásakor, mi a földgömb valamennyi pontját figyelembe vesszük, olyan koordinátákat adva meg, amelyek köré szórva az X-bolygó bele fog esni egy területbe, ezért majdnem minden megfigyelő valamennyi offszetet fog találni, amikor felfedezi.